Ez benne lehet Gulyás Gergely munkaköri leírásában.
Ez Európai Unió Tanácsénak minapi döntéséről például csütörtökön azt mondta, hogy
Ha az Európai Bizottság nem változtat az Erasmus-döntésen, Magyarország pert indít.
Csakhogy a helyzet az, hogy EB ha akarna, sem tudna változtatni a döntésen, mert azt nem ő hozta, hanem az Ecofin, az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa. (Bár az EB javaslatára, de példátlan egységgel, csak a lengyel kormány képviselője szavazott ellene.)
A Bizottság ellen az ügyben tehát nem érdemes pert indítani. Továbbá általában sem nagyon: az Orbán-kormány két pert indított az EU ellen. Az egyiket a menedékkérelmek elbírálása szétosztásának, a másikat az uniós források jogállamisági feltételekhez való kötésének ügyében. (Az előbbit 2015-ben Szlovákiával, utóbbi 2021-ben Lengyelországgal közösen.)
Mindkettőt elbukta.
Lehetett tudni előre, hogy a perindítások csak időhúzásra, illetve kommunikációs célokra szolgáltak. Ráadásul a perköltséget is a magyar adófizetőknek kellett fizetni. Alighanem az Unónak jobb jogászai vannak.
Gulyás azt is mondta, hogy
“a kormány ki fogja fizetni az Erasmus-ösztöndíjak költségét, így nem lesz akadálya a programban való részvételnek”.
Azonban ez jelenleg nem lehetséges: hiába fizetnék ki a pénzt a magyar adófizetők, ha magából a cserediák-programból zárták ki a fideszes pártkomisszároknak örökhűbérbe adott egyetemeket. Az erasmusosok így majd sorban állhatnak, közvetlenül
a kéthetes külföldi nyelvtanulásra vágyó középiskolások és a 43 ezer ingyen napelemet igénylő mögött.
Nb. Gulyás a Horizont Europe-ról, a uniós kutatási támogatási programról egyáltalán nem beszélt, noha az ebből való kizárás az Erasmusnál sokkal nagyobb érvágás az egyetemek számára.
Gulyás szerint továbbá
máshol is működnek ilyen formában egyetemek, és ülnek politikusok a vezető testületekben.
Igen, ez így van. Berlin polgármestere például tagja a Humboldt egyetem kuratóriumnak. Csakhogy az aktuális polgármester, mint az állam képviselője, nem pedig egy pártkatona életfogytig tartó kinevezéssel. Magyarországon ráadásul az államot a kancellárok képviselik az egyetemi vezetésben;
nem volt múlhatatlan szükség feltölteni a kuratóriumokat miniszterekkel, államtitkárokkal, fideszes képviselőkkel havi másfélmilliós díjazásért.
Az végre előremutató volt, hogy a miniszter azt is közölte, nyitottak az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására,
de eddig ezt a Bizottság nem kérte.
Ez nettó hazugság, az EB már 2 éve(!) közölte, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett magyarországi felsőoktatás nem kaphat pénzt a helyreállítási alapból, tavaly szeptemberben pedig ismételten kifejezte az aggályait amiatt, hogy az összeférhetetlenségi szabályok hatálya alól a Fidesz-KDNP kivette a parlamenti képviselőket, valamint a kormánytagokat és -tisztviselőket.
Gulyás azt is közölte, elfogadhatatlan és tűrhetetlen, ami a magyarországi egyetemekkel történik.
Alighanem ez volt egyetlen, amiben végre igazat mondott.