Péntek óta olvasható a magyar kormány nyilvános online dokumentumtárában az a táblázat, ami a státusztörvénnyel kapcsolatos társadalmi egyeztetés eredményeit tartalmazza egészen sajátos módon. A táblázatban szerepel az észrevételt író szervezet neve, az általa tett megjegyzés rövid összefoglalása, valamint az, hogy ez miért nem elfogadható szakmailag és jogilag. Az utóbbi két oszlopban egy-egy sablonmondat szerepel minden egyes szervezet neve mellett: a szakmai elutasítás indoka az, hogy „A tervezet a Kormány döntését hajtja végre”, a jogi pedig, hogy „a javaslat ellentétes a jogszabály céljával”. Ha eddig nem lett volna nyilvánvaló, ebből a dokumentumból is jól látszik, hogy a társadalmi egyeztetés nem más, mint kötelező formaság: az Európai Bizottság egyik kitétele a Helyreállítási Alap forrásainak megnyitásához, hogy a jogalkotás folyamatában legyen erősebb a társadalmi részvétel (erre már 2011-ben született törvény, ami azóta is hatályban van, a betartásán azonban nem sokat fáradozott a kormány).
Az igazán érdekes mégis a táblázat alatti lista: hosszú oldalakon át nevek sorakoznak csinosan ABC-rendbe szedve. Azoknak a nevei, akik magánszemélyként tettek észrevételt a törvénytervezettel kapcsolatban.
Az ő esetükben már nem szerepel, hogy mit kifogásoltak és miért, és erre mi a hivatalos válasz: csak a nevük került a nyilvánosság elé. Többségük valószínűleg az oktatási rendszer közelében dolgozik, és szép számmal lehetnek köztük olyanok, akik munkaviszonyuk fenntartását a törvény megszavazásától tették függővé. Ők hamarosan munkát fognak keresni: a leendő munkaadónak pedig csak egy kattintásába fog kerülni, hogy kiderüljön, rajta vannak-e ezen a listán, és ez befolyásolhatja akár a döntést, megéri-e őket alkalmazni. De bármilyen más esetben is előkerülhet a lista: aki ezen szerepel, az nagyjából a „helyére került”, annak ellenére, hogy a világnézet vagy a politikai hovatartozás mindenkinek a legbelsőbb magánügye. A GDPR szabályai sérülhetnek ebben az esetben: a kormány tehát úgy tesz formailag eleget az egyik uniós szabálynak, hogy közben vígan trappol át egy másikon. A saját érdekeit védve az állampolgárokét teljesen figyelmen kívül hagyja, sőt, megsérti.
A Civil Közoktatási Platform véleménye szerint a dokumentum érdemi indokokat nem tartalmaz, de a feltöltésével legalább láthatóvá vált a törvénytervezet társadalmi elutasítottsága. Lehet, bár senki nem tudja ellenőrizni, hogy ez a teljes lista-e a kifogást emelt szervezetekről és személyekről, vagy egy szűrt és kozmetikázott verzió. Az viszont biztos, hogy valami láthatóvá vált: az, hogy a kormány úgy játszik az állampolgárok adataival, ahogy csak szeretne.