Ahogy egyre nyilvánvalóbb, hogy az oktatási rendszerből fogynak a pedagógusok, egyre tágul azoknak a köre, akik az iskolákban pedagógiai munkát végezhetnek, illetve egyre gyorsabban lehet megszerezni a tanári diplomákat. Az mostanában vált nyilvánvalóvá, hogy a gyorsan és az eddigi elvárásokhoz képest könnyen megszerezhető diplomákért nincs nagy tolongás: több meghirdetett képzés nem fog elindulni, mert nincs rájuk elég jelentkező. Sebaj, mondhatnánk, tanítani sokan tudnak, a Nemzeti Alaptantervben megszabott tananyagnak amúgy sincs sok értelme, tanköteles gyerek bőven van, így is szépen elketyeg a rendszer.
Csakhogy ez azt a problémát nem oldja meg, hogy a jelenlegi szabályok szerint egyre nehezebb egy érettségi vizsgát megszervezni.
Ott nem vizsgáztathat ugyanis akárki: szigorú szabályokhoz kötött, hogy kizárólag az adott tantárgyra vonatkozó szakon képesítést szerzett középiskolai tanár lehet csak, aki érettségiztet. És épp ez az, amiből hiány mutatkozik. A kötelező tantárgyak közül a matematika máris egyre nagyobb dilemmát okoz számos intézménynek: sok iskolában egyetlen matektanár érettségiztet több osztálynyi gyereket, ami egy nagyobb gimnázium esetén akár 100 körüli kijavítandó vizsgadolgozatot is jelenthet. A választható természettudományos tárgyakból pedig már most annyira kevés az elvárt végzettségű szaktanár, hogy akinek megfelelő képesítése van, azért kapkodnak az iskolák – így vendégtanárként egy-egy vizsgáért az átlagosnál jóval magasabb díjat is elkérhet, az iskolának pedig nincs más választása, mint fizetni, vagy nincs érettségi az adott tárgyból.
Még így is valószínű, hogy már a következő tanévben lesznek gyerekek, akiknek fel kell adniuk az eredeti terveiket, és csak abból érettségizhetnek majd, amihez van vizsgáztató tanár, nem abból, amit szívük szerint választanának. Ez pedig befolyásolhatja akár a továbbtanulásukat és a pályaválasztásukat is.
Idén több egyetemen nem indultak el azok a nyelvtanári szakok sem, amelyek az alapképzésre épülve középiskolai tanári végzettséget, és ezzel érettségi vizsgáztatásra való jogosultságot adnak. Az anyanyelvi, nem magyar állampolgárságú és hazánkon kívül diplomát szerzett nyelvtanárok alkalmazását a hatályos jogszabályok olyan bonyolulttá teszik, hogy a legtöbb iskola meg sem próbál élni ezzel a lehetőséggel. Az idegen nyelv az egyik olyan tantárgy, amiből akár előrehozottan, a 9. évfolyam lezárása után bármikor lehet érettségizni, és sokan élnek is ezzel a lehetőséggel – most még. De mi lesz, ha elfogynak a vizsgáztatni képes nyelvtanárok?
Az érettségi vizsga a jelenlegi formájában sokáig már nem tartható kompromisszumok és engedmények nélkül, ha nem változik valami nagyon gyorsan az oktatási rendszerben. A pedagógushiány kihat az érettségire, és ezen keresztül a felsőoktatásra is. És nem „egyszer majd”: a probléma máris égető, és nem látszik rá megoldás.