Január első napja, nagy nap volt a makói Rácz családban. Megszületett az új jövevény, aki a Rácz Péter Rikárdó nevet kapta a keresztségben. Az eset plusz szépsége abban rejlik, hogy a kis Péter volt a 2015-ös év elsőként született babája – Magyarországon persze. Örülünk neki, jó egészséget kívánunk!
Rácz Péter Rikárdó – Fotó: promenad.hu
Január első napjai nagy időszaknak számíthatott a Novák családban, hiszen a családfő, a harmincnégy éves Előd a médiumok jóvoltából, hamar értesülhetett Péter Rikárdó születéséről. Gyorsan facebook-oldalán, nem felejtette el közölni országgal-világgal, hogy “Rikárdó mellett azért persze szaporodik a magyar is néhol, pl. a mi családunkban is többen vagyunk, mint négy éve”. Örülünk neki, jó egészséget kívánunk!
Január 6.-a, nagy napja volt a makohirado.hu-oldalnak, hiszen sikerült interjút készíteniük Lézer Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Na és innen jön a lényeg.
Lázár a vele készített interjúban elmondta, hogy “egyetlen egy gyereket – szülessen bár a Rózsadombra, vagy Makóra, palotába vagy putriba – sem lehet megbélyegezni.” Ritka pillanat, de LeBron Jamesnek L.J.-nek teljesen igaza van.
“Minden magyar gyereknek vele született joga, hogy a sorsát a tehetsége és a szorgalma alakítsa, ne pedig előítéletek, vagy öröklött körülmények” – ezt is ő mondta. Igaz? Annak kellene lennie. Nem feltétlenül az.
A készség az a magunkkal, genetikai úton hozott fogékonyság, amit gyakorlással – itt jön képbe a szorgalom, ami főként a neveltetésen múlik – akár képességgé is tudunk csiszolni. Ha valaki szereti a meséket és maga is hajlandóságot érez egy újnak a kiötlésére, az komoly gyakorlással, de akár író is lehet. Aki szeret énekelgetni kisgyermek korától, zeneiskolai képzéssel és szorgalommal, akár operaénekessé is válhat. Aki szeret sunnyogni, embereknek magát behízelegni, majd meghazudtolni a kijelentéseit, politikus is lehet, igen csekély befektetéssel.
Értjük, na.
Álljunk meg egy pillanatra és ne legyünk oly nagyvonalúak, hogy átsiklunk az “öröklött körülmények” kijelentés felett. A Központi Statisztikai Hivatal, a 2014-es év szeptember-november hónapját vizsgálva arra az eredményre jutott, hogy a munkanélküliségi ráta 7,2%-os: ami két százalékponttal alacsonyabb, mint ami a 2013-as évben megfigyelt volt. Természetesen a legszegényebb régiókban ez az adat, jócskán 10% felett van. (Megjegyzendő, “köszönhetjük” ezt az éhbérért robotoló közmunkások hadseregének, akik komoly mértékben hozzájárultak ehhez a “javuló tendenciához” – miközben naponta hallani, nagyon-nagyon komoly leépítésekről az ország egész területén, minden létező ágazatban.)
Jó utat, kéz-és lábtörést! Fotó: kanadavilaga.com
Ergo feltehetjük kérdésként, hogy mire viszi az életét az a gyerek, akinek szülei rosszabb esetben tartósan munkanélküliek, “jobb” esetben közmunkát végeznek, megalázó összegért: amely a számlák kifizetésére is legfeljebb éppen elégséges, az étkezésre már nem. És persze nem említjük a ruházkodást, az igényes szórakozást pedig végképp elfelejthetjük.
A segélyezés rendszere is drasztikusan változott: immáron három hónapig jár munkanélküli segély. Bár súlyos visszaélések voltak olyan emberek részéről, akik gyakorlatban az államon, így az adófizetők pénzén dorbézoltak, de milyen megoldás az, hogy egy olyan világban, ahol az átlagos munkanélküliségi időtartam 16 (!) hónap, 3 hónap haladékot kapnak gyakorlatilag a komoly bajba jutott emberek? Jó az, ha a normális, jószándékú, dolgozni vágyó, akár képzett állampolgárok nem találnak állást, vagy ha igen, sokszor legalja közmunkára kényszerülnek? – költői kérdés.
Az alap-és középfokú oktatás ideig-óráig eddig menedéket jelenthetett a mostoha sorsban felcseperedő gyerekeknek, azonban mint lenni szokott, a valamelyest működgető rendszert nem hogy javította volna a kormány, hanem szinte teljesen elrontotta az okostojás szakbarbárságával. Így ezt a kiugrási lehetőséget is elfelejthetjük, legalábbis 2015-ben.
Fotó: bookhad.wordpress.com
A felsőoktatásról így, szó ne essen.
Lázár azt is elmondta, “hogy a most születő, most felnövőben lévő gyerekekből lesz a jövő Magyarországa. A tisztességes politikának ezért az a dolga, hogy küzdjön a szegénység, a mástól örökölt következmények és az előítéletek ellen.”
Jövő Magyarországa? Amikor diplomások tömege dolgozik a Mekiben akár azért is, hogy összekuporgassák az elégséges pénzmagot, mondjuk az Egyesült Királyság területén történő, életvitelszerű – így hosszútávú – kint tartózkodásra? (Így aztán végképpen értelemetlen azon filozofálni, hogy cigány-nem cigány: mindenki komoly bajban van.)
Milyen lesz így a jövő Magyarországa? (Putyin komoly részfeladatot szán a képzetlen, önmagunk sorsát kézbe venni képtelen, öntudatlan, éppen valamennyire eltengődő nemzetünknek, amely az Orosz Anyácska pufajkáját hivatott hízlalni?)
Azt mondja, a “tisztességes poltikának”?
Igen. A tisztességes politikának kétségtelenül.
Valóban, egy újszülöttet – is – származása miatt megbélyegezni, tényleg embertelen bűn. Így is van.
De akkor mi az, amit a kormány csinál?
Majd Lázár ezt is megmondja, mondjuk két gigantikus vadászgatás között.
Reméljük, addig nem nő fel egy teljesen dezorientált, öntudatlan, kilátástalan, műveletlen, szolgalelkű tömeg – származástól függetlenül.