A hvg.hu kérdésére több bíró is bevallotta, hogy már rég nem lehetnek függetlenek munkájukban. Beszámolóik szerint mindent áthat a karrierféltés és a megfelelési kényszer. Ez pedig elég sok mindent megmagyaráz az utóbbi évek megkérdőjelezgető ítéleteivel kapcsolatban.
A bírói függetlenséget legutóbb Németh Szilárd fideszes politikus kérdőjelezte meg a vörösiszap- és BKV-per szerinte “felháborítóan enyhe” ítéletei miatt. Korábban mi is megírtuk, hogy ezt a bírói hatalom magas rangú képviselő sem hagyták szó nélkül. Többek közt a Kúria és az OBH (Országos Bírói Hivatal) elnöke is beszólt a kormánypárti politikusnak.
Darák Péterrel és Handó Tündével szemben a hvg.hu-nak nyilatkozó bírák nem kardoskodtak a bírák függetlenségének ténye mellett. Pont ellenkezőleg, arról számoltak be, hogy már rég nem lehetnek függetlenek.
A nyilatkozó bírák szerint a befolyás úgy érvényesül, hogy
visszaélnek a bírák egzisztenciális kiszolgáltatottságával.
Ezáltal nyomást tudnak gyakorolni rájuk a kulcspozíciókba helyezett vezetők
Annyira, hogy az egyes esetekben már sérti az ügyekben érintett emberek jogát a tisztességes eljáráshoz.
A BKV-ügy kapcsán is számtalan gyanúsan felülről irányított bírói ítélet született. Ezek többsége Szívós Mária bírónő nevéhez fűződik, akinek szerepe volt a vádlottak kétes indokú előzetes letartóztatásában és azok automatikus meghosszabbításában. Sőt háromszor is automatikusan jóváhagyta Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes előzetesben tartását egy olyan rendőrségi jelentésre hivatkozva, amelyről kiderült, hogy nem is létezett. Alkotmánybíróként pedig különvéleményeivel hátráltatta a per törvényes bírósághoz való jogának érvényesülését.
A hvg.hu által megkérdezett bírák szerint
az ügyek elosztásával lehet manipulálni.
Kényes ügyet ugyanis nem bíznak akárkire. Tipikusan ez a helyzet akkor, amikor politikai és/vagy gazdasági szereplő kerül a vádlottak padjára.
Van elvárás, és mindig tudjuk is, hogy mi az. Az igazi bíró ennek ellenére tud jó ítéletet hozni.
Ez történt a BKV-ügy esetében is. Pontosabban ez volt az a per, ami miatt az Orbán-kormány törvénybe iktatta a peráthelyezés lehetőségét. A pofátlan, és alkotmányba ütköző jogi lépésekkel pedig elérték, hogy az évtized koncepciós pere az általuk választott bíróságra, Kecskemétre kerüljön. Kétszer is.
Úgy tűnik azonban, hogy mégsem sikerült olyan bíróságot kijelölni, ami maximálisan alárendeli magát a Fidesz érdekeinek. A vörösiszap-perhez hasonlóan a BKV-perben eljáró bírónő is a lehető legkörültekintőbben foglalkozott az üggyel. Elsőfokú ítélete ugyanis kimondta, hogy nem létezett a nokiás doboz, és a maffiavádat is ejtette Hagyó ellen.
Bízunk benne, hogy a hvg-s cikk hatására kiborul a bili, és egyre több bírónak jön meg a bátorsága ahhoz, hogy ne a hatalom elvárásainak megfelelően döntsön.