- Comey nem olyan, mint Trump, neki fontosabb a tisztesség és az Alkotmány a vak hűségnél.
- Orbán csak látszólag enged a civil szervezetek ügyében, de továbbra is azon van, hogy megszorongassa azokat.
- Kovács Zoltán az NGO-król: Itt a vége, fuss el véle!
- Ugorhat a kohéziós támogatás, ha Közép-Európa nem vesz át menedékkérőket – mondta Juncker.
- Schilling Árpád politikai okokból feketelistán van Magyarországon.
Az újság vezércikke „Comey és az elnök összes hazugsága” címmel azt emeli ki, hogy az FBI menesztett vezetője olyan embernek bizonyult, aki többre becsüli a tisztességet és az Alkotmányt a vak hűségnél, nem úgy, mint Trump. Kettejük összecsapása ügyében azt érzékeltette, hogy itt az amerikai demokrácia alapját képező jogelvek ütköztek meg egy korrupt, csak a saját érdekeit néző politikussal, aki nem ismeri el ezeket az értékeket, és főleg nem védi azokat. Azt is egyértelművé tette, hogy nem bízik a Fehér Ház lakójának becsületességében. Hiszen az megpróbálta leállíttatni a vizsgálatot korábbi tanácsadója orosz kapcsolatainak ügyében. Viszont a legcsekélyebb jelét sem adta, hogy aggasztaná Moszkva beavatkozása. A Hírszerzési Bizottságban ugyanakkor megmutatkozott, amit Trump és kormánya veszélyes módon képtelen felfogni, hogy ti. vannak olyan közszolgák, mint Comey is, akik számára az ország szolgálata fontosabb az elnök dicsőségénél. Csak bízni lehet abban, hogy ezek az értékek, illetve akik őrzik azokat, szóval, hogy ők vezérlik majd a vizsgálatot az elkövetkező időszakban.
Az FBI volt igazgatójának vallomásából olyan elnök képe rajzolódik ki, aki visszaélt hatalmával. Így értékeli Comey meghallgatását a lap vezércikke. Mint rámutat, Trump és csapata még forgathatja így is, meg úgy is az elhangzottakat, de az állítások komolyak és zavarba ejtőek. Szintén zavaró, hogy az elnököt nemigen érdekelte a legfőbb gond, ti. hogy Oroszország megpróbálta megingatni az amerikai demokráciát. Ugyanakkor javarészt visszaütött, hogy az eseményen jó pár republikánus szenátor megpróbálta eljátszani Trump ügyvédjének szerepét. Comey viszont, akinek van tartása, egész idő alatt azt magyarázta, hogy az elnök eljárásmódja áttört egy gátat, amit pedig fenn kell tartani a Fehér Ház és a Szövetségi Nyomozó Iroda között. Úgy jellemezte a politikust, hogy annak nem hihet az igazságszolgáltatás, mint aki rendkívül felelőtlen, és akár még a közvéleménynek is hazudhat. Végül pedig arra emlékeztette a szenátorokat, hogy nem pártállás kérdése, hanem egész Amerika ügye, kivizsgálják és a válaszolnak-e az ellenséges orosz tevékenységre. Annál is inkább mert az oroszok csakis a saját érdekeikre vannak tekintettel és újra fel fognak bukkanni.
Magyarország enyhíteni kíván a civil szervezetek számára előirányzott korlátozásokon, miközben a kormány igyekszik eloszlatni a bírálatokat a jogállamiság ügyében. Lázár János azt közölte, hogy 3 ponton is elfogadják a Velencei Bizottság ajánlásait. A jelentés ugyanakkor hozzáteszi, hogy a törvényjavaslat része Orbán Viktor erőfeszítéseinek, hogy lecsapjon a civilekre, éspedig azzal a felkiáltással, hogy azok beleavatkoznak a politika ügyeibe. A miniszterelnök orosz és török mintára illiberális államot akar kiépíteni. Mint emlékezetes, az Európai Parlament a múlt hónapban kimondta, hogy Magyarországon egyértelműen fennáll a jogállam súlyos megsértésének kockázata és olyan eljárást kezdeményezett, amely elvezethet az ország uniós szavazati jogának felfüggesztéséhez.
Magyarország az egyre erősebb tiltakozások hatására felvizezi a civilek támogatása ügyében benyújtott törvényjavaslatot, és mérsékli a külföldi adományok nyomon követését szolgáló előírást. Vagyis a jelek szerint az Orbán-kormány megszívleli a nemzetközi szövetségesek kifogásait a migránsok, a civilek és az Európai Bizottság ellen folyó kampány ügyében. Egy magyar illetékes úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök egynémely akcióját most már taktikai hibának tartják, de a mind nagyobb nyugati mormogás ellenére jelentősebb irányváltásra kár számítani. Ugyanakkor a magyar fél elvetette a Velencei Bizottság több javaslatát is, mondván, hogy azok politikai természetűek. Kovács Zoltán úgy foglalt állást, hogy az ügy le van zárva, és hogy az Európa Tanács testületének véleménye cáfolja mindazokat, akik verik a tamtamot és azt állítják, hogy a hatalom le akar csapni az NGO-kra. Ezzel szemben Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke úgy értékeli, hogy a szabályozás legártalmasabb elemei továbbra is érvényben maradnak. Vagyis a hatalom megint sasszézik egyet, hogy az a látszat keletkezzen, mintha engedményeket tenne.
Az unióban a szolidaritás nem egyirányú utca, és ha valaki élvezni akarja az összefogás előnyeit, pl. a kohéziós alapok formájában, annak késznek kell lennie arra is, hogy maga is kinyilvánítsa szolidaritását. Erre figyelmeztette a Bizottság elnöke Csehországot, miután az közölte, hogy kvótadöntés ide vagy oda, nem kíván több menedékkérőt befogadni, bőven elegendő az az egy tucat, akit már átvett, noha a kontingens 2600 főt irányoz elő. Juncker ugyanakkor kifejtette, hogy ha az ország elutasítja az EU közös döntését, akkor szerződésszegési eljárás vár rá. A tudósítás megjegyzi, hogy a magyarok, a szlovákok és a csehek nem hajlandók végrehajtani a határozatot, sőt Orbán Viktor aktívan fellép az ellen. Csak éppen beleszaladt a pofonba, amikor érvénytelennek bizonyult a tavaly októberi népszavazás.
Az alsó-ausztriai főváros színházához szegődött Schilling Árpád, de a decemberben színre állítandó darab annyira friss, hogy egyelőre még címe sincs. Az biztos, hogy arra összpontosít, mely értékek fontosak számunkra a jövőben, hogy éljünk a gyors változások korában? A beszámoló nemzetközileg elismert rendezőként mutatja a művészt, akinek egyértelmű a politikai álláspontja. Ezért azután Magyarországon gyorsan feketelistára került. Akárcsak más nemszeretem intézményektől, az ő társulatától is megvonták az állami pénzeket, ám munkásságát másutt igencsak nagyra becsülik. 8 éve megkapta az Európai Színházi díjat, dolgozik a Bajor Állami Operánál és a bécsi Burgtheaterben is.
Soros György édes gyermeke, Orbán ellensége. Így vezeti fel a jelentés a Közép-Európai Egyetemet, amely mostanában összetűzésbe keveredett a magyar kormánnyal. A miniszterelnök szemében Soros nem emberbarát, hanem kapzsi pénzügyér, aki megpróbálja aláásni a nemzetállamokat. A CEU pedig veszélyes, szabályszegő gondolatok laboratóriuma. Hogy mi lesz a tanintézmény sorsa az elfogadott törvény folytán, az egyelőre nem ismeretes. Ugyanakkor Macovei volt román igazságügyi miniszter, aki jelenleg EP-képviselő, azt mondja, egész életét megváltoztatta, hogy alkotmányos jogot tanult a budapesti egyetemen, mert ott szerelembe esett az emberi jogokkal.
A tanárok és a diákok is bizonytalanok a továbbiakat illetően, mivel a térség más országaihoz hasonlóan a magyaroknál is előkerültek a kések Soros ellen. Orbán közellenségnek nyilvánította, aki szerinte milliók életét tette tönkre Európában. Az Egyesült Államok sürgeti, hogy függesszék fel a jogszabályt, ám a magyar fél eddig szembeszegült Brüsszel hasonló kívánságával, noha emiatt szerződésszegési eljárás fenyegeti. A miniszterelnök ugyanakkor tagadja, hogy távozásra akarná kényszeríteni a CEU-t. Ám az elvesztheti működési engedélyét, ha októberig nem jön létre megállapodás New York Állammal. Bozóki András vandalizmusnak minősítette a törvényt. Az egyik diák, Békés Gáspár pedig azt mondja, az egyetem a szabadság szigete Magyarországon, de nagy csapás lesz az ország számára, ha menni kényszerül.