Epekövek vitrinben és a lány, aki nem is Anna

Epekövek vitrinben és a lány, aki nem is Anna

A szegedi Anna-kút nem mindennapi története.anna_kut_sorozat-1-768x512.jpg

Szegeden a belváros kellős közepén tör fel a régió legértékesebb gyógyvize. A 944 méter mélyről jövő, 51 fokos víz jótékony hatással van az anyagcserére, és az ízületi panaszokat is enyhíti. A forrást 1926-ban tárták fel, és a város lakói szinte rögtön lelkesen birtokba is vették: kannaszámra hordták haza a vizet, és egész komoly legendák keringtek arról, mennyi betegséget gyógyított meg csodával határos módon egy-egy ivókúra.

Ugyanennek a forrásnak a vizét használja az Anna-fürdő is, ami eredetileg csak egyszerű gőzfürdő volt, de a közeli csodavíznek köszönhetően arculatot váltott,  és ma már wellnessrészlege is van a termálfürdő mellett. 

fortepan-83797.jpg

Az 1930-as évek végén a likőrgyáros Patzauer Dezső is felfigyelt a forrásra, és azonnal meglátta benne a kiaknázatlan üzleti lehetőséget. Palackozva forgalmazni kezdte a gyógyvizet,  és ő volt az, aki egy modernebb kutat és egy ivócsarnokot építtetett a forrás köré. Nevet is adott neki: a saját lánya után nevezte el Anna-kútnak.

Azok tehát, akik Juhász Gyula Annájához kapcsolják a kút nevét, tévednek, bár elsőre tényleg logikusnak tűnhet a Szegedhez ezer szállal kötődő költőre gondolni az Anna név hallatán.  Az ivócsarnokban egy vitrin is volt a kút mellett, ahol a hálás betegek elhelyezhették az epeköveiket, amiktől a gyógyvíz hatására sikerült megszabadulniuk. A morbid kis tárlat a felújítások során eltűnt, most egy zöld lugas veszi körbe a kutat. 

Sokan azt gondolják, hogy a kút tetején látható szobor Annát ábrázolja. Valójában a kis alumínium táncoslánynak semmi köze Patzauer Dezső lányához: évtizedekkel később került csak oda, és sokat bolyongott a városban, mire megtalálta méltó helyét.

Csáky József alkotása 1959-ben került Szegedre, a szobrász szülővárosába. Először a Honvéd téren állították fel 1961-ben. Néhány év múlva áthelyezték a Klauzál térre, ahol tizenhárom esztendőt töltött, 1969-től 1982-ig. Ekkor került az Anna-kút tetejére, ahol olyan természetességgel illeszkedik a forrás körül kialakított környezetbe, mintha eredetileg is oda tervezték volna. Azóta egyszer hagyta csak el a helyét egy rövid utazás erejéig: 2005-ben Párizsba látogatott, ahol a Magyar Intézet kiállításán szerepelt, és ahonnan egy felújított talapzatra térhetett vissza.

Már csaknem száz év telt azóta, hogy az Anna-forrás első vízsugara a felszínre tört Szegeden, de a vize azóta is a legnépszerűbb gyógyvíz a régióban, a kút pedig, kalandos módon és évtizedek alatt, de végül elnyerte az ehhez legméltóbb formát. 

csaky.jpg

Facebook Comments