Az újabb kétharmados Orbán-győzelem és az “Állítsuk meg Brüsszelt!” típousú kampányok árnyékában egyre inkább napirendre kerül a kérdés: kivezeti-e az országot az EU-ból Orbán Viktor? Van e számunkra élet a keleti nyitás kapujában?
A rövid és egyértelmű válasz a címbéli kérdésre: nincs. Magyarország az Európai Unión kívüli államként végérvényesen leszakadna, évtizedekre eltűnne a keleti süllyesztőben.
Akkor mégis, mi szól – Orbán fejében – a kilépés mellett?
– A jelenleginél sokkal szabadabb országlás – elvégre nem lenne Brüsszel, az EU különöző testületei, amelyek ilyen-olyan jogi eszközzel szólnának bele a kedves vezető döntéseibe.
– Kivonná magát, családját, rokonait és üzletfeleit az uniós pénzek lenyúlásának következményei alól.
– Az uniós tagállamokban dolgozó, közel 600 ezer magyar elsöprő része kénytelen lenne hazatérni, csökkentve az itthon tapasztalható és a gazdaságot erősen visszahúzó munkaerőhiányt.
És nagyjából ki is merült az EU-ból menekülés számlájára írható pozitívumok (???) listája – már ha ezeket az ország szempontjából is előnyösnek tartjuk.
A hátrányok felsorolása ennél sokkal tovább tartana, ezért csak a legjelentősebbeket vesszük sorra:
– elszakadnánk az egységes, európai piactól, vagyis minden magyar vagy Magyarországon gyártott terméket, szolgáltatást komoly vámok súlytanának. Ezzel a jelenleg is elhanyagolható versenyelőnyünket is elvesztenénk.
– Az előző pontban felsoroltak hatására számos, nyugat-európai beruházó, munkaadó távozna az országból – ennek hatását felesleges is részletezni.
– Magyarország elbukná a 2020-2027 közötti uniós költségvetésből származó bevételektől. Itt természetesen nem csupán a felzárkóztatási alapok milliárdjaira, de például a föld alapú támogatásokra is érdemes gondolni. Ha a tolvajlást nem is vesszük is, a narancsos földesuraknak ez is komoly érvágás lenne.
És a végére két, akár személyesnek is tekinthető érv a maradás mellett:
– Orbán régóta hangoztatja zárt körben, hogy számára szűk és ellenfél nélküli a magyar politikai élet. Régóta dédelgetett álma, hogy komoly szerepet vindikáljon magának a világ-, de legalább az európai politika színpadán. Kívülállóként ez semmiképp nem sikerülhet neki.
– Putyin kiemelt figyelmét azonnal elvesztené egy Unión kívüli ország miniszterelnökeként. Az orosz nagyhatalmi tervekhez ugyanis semmit nem tenne hozzá egy nem EU-s, 10 milliós ország vezetőcskéje. Ellenben az EU-ban vétójoggal rendelkező Orbán már komoly jelentőséggel és befolyással bír. Addig érdekes Orbán Viktor az oroszok és a kínaiak számára, míg trójai falóként képes viselkedni az uniós, döntéshozó szervekben. Kívül nem lenne érdekesebb, mind Tadzsikisztán.
Mivel nem gondoljuk, hogy Orbán számára bármit is jelent a magyar polgárok tényleges életszínvonala, ezért nem is vettünk számításba olyasmiket, mint például a szabad utazás, esetleg költözés lehetősége – amelyet azonnal a régről ismert vízumrendszer váltana fel.
Mindebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy józan ésszel belátható: még Orbán számára sem lenne egyértelműen pozitív a Huxit. Kivéve, ha saját és kegyeltjei börtönbe jutásától akar megmenekülni. Ezért pedig bármilyen árat megfizettetne velünk.