- Kína megköszönte, amiért Szíjjártó “független, tárgyilagos és elfogulatlan módon” kiállt Pompeo ellenében a Huawei mellett;
- • Az EU és a Néppárt vezetői intenzíven hallgatnak, noha évértekelőjében Orbán megint vastagon az unió képére mászott;
- • Európa ébredj, mert végveszélyben vagy a populisták miatt, a Néppárt pedig szégyellheti magát! – üzeni Soros György.
Bőven van politika az amerikai külügyminiszter mostani, közép-európai látogatása mögött., hiszen Pompeo Budapesten és Varsóban két olyan kormánnyal ült, illetve ül le, amelyik tüske az EU szemében. Bírálók szerint Orbán, Kaczynski, valamint nyugati szélsőjobbos vezetők ihletet adnak a földrészen az új, illiberális élcsapatnak, amely nagy előretörésre készül a májusi EP-választásokon. Idehaza a Fidesz uralmának lopakodó tekintélyelvűsége odavezetett, hogy a Freedom House értékelése alapján az ország immár csupán részlegesen szabad demokráciának számít. Így olyan államokkal került egy sorba, mint Zimbabwe és Pakisztán.
A vendég azt közölte a magyar fővárosban, hogy megvitatja a házigazdákkal a vitatott politikát, ám többször is rokonszenvét nyilvánította ki az Orbán által szorgalmazott nacionalista tömb iránt. Pl. amikor az év végén Brüsszelben ünnepelte azokat az országokat, amelyek helyreállítják szuverenitásukat, ugyanakkor figyelmeztetett minden kormányt, hogy lakosságuk érdekeit helyezzék az EU-bürokraták szándékai elé. Kijelentését alighanem nagy örömmel vették Budapesten. Szíjjártó hétfőn kifejtette a közös sajtótájékoztatón, hogy a két vezetést összeköti a hazafias politika, a határok és a keresztény örökség védelme. Ez a szál valószínűleg fontosabb a Fehér Ház számára, mint az, hogy a magyar fél flörtöl a Kremllel, engedi, hogy a Huawei jelentős pozíciókat építsen ki a piacon, továbbá módszeresen visszaszorítja a független sajtót és a civil társadalmat.
Európai illetékeseknek felfordul a gyomruk, amikor azt látják, hogy Trump olyanokat emel fel magához, mint Orbán, akit éveken át került az Obama-kormányzat. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ily módon a térség érintett politikusai mind inkább büntetlenül folytathatják irányvonalukat. A Stanford Egyetem egyik tanára úgy fogalmazott, hogy Magyarország és Lengyelország az autoriter nacionalizmus ütemére lép. Ezer örömmel elfogadják Brüsszeltől a milliárdos támogatásokat, a liberális-demokratikus erények diktátumából azonban nem kérnek. Ez egyúttal az uniós vezetés erélytelenségéből is fakad. Lásd Soros György most megjelent elemzését, amely rámutat, hogy Orbánt a Néppárt politikai cinizmusa tartja hatalmon, mert szüksége van Strasbourgban a Fidesz voksaira.
Orbán Viktor egyre inkább tekintélyelvű lett, a magyar politikát pedig Kelet felé fordította az alatt a 8 év alatt, amíg nem járt amerikai külügyminiszter Budapesten. Azon kívül a tavaly novemberben a Huaweit bízta meg az 5G-s mobilhálózat kiépítésével, noha nyugati titkosszolgálatok szerint félő, hogy a kínai hírszerzés a saját céljaira használja a céget. Pompeo a hétfői látogatás kezdetén derűlátónak tűnt, mármint hogy helyre tudja állítani az amerikai befolyást a térségben. Ám Szíjjártó Péter visszaverte a barátságos közeledést, mondván, hogy a moszkvai és pekingi kapcsolat nem mond ellent az uniós és NATO-tagságnak. Kína a 16+1-fórum keretében felvetette az infrastruktúra fejlesztését az érintett államokban, de a héten esedékes müncheni Biztonsági Konferencia arra figyelmeztet, hogy a kormányok könnyen adósságcsapdába eshetnek.
Bőven vannak aggályok Oroszország miatt is, mivel az társadalmi és vallási megosztásra játszik, hogy feszültség alakuljon ki az EU-ban, illetve a katonai szervezetben. Orbán igencsak közel került a Kremlhez, miközben mind jobban fittyet hány az unió demokratikus és jogi normáira. Krekó Péter ezt úgy érzékelteti, hogy a politikus 7 éve 180 fokos fordulatot hajtott végre. Jelenleg javítani igyekszik az oroszokról alkotott képet, a Nyugatot gonosznak állítja be, ellenben a Keletet nagyszerűnek. Olyannyira, hogy Magyarország jelenleg Moszkva egyik erődje az integrációban.
A Visegrádi Csoport Trump szövetségese Európában. A négy kormány egyre sűrűbben tesz gesztusokat Washingtonnak, miközben szemben áll a Berlin-Párizs tengellyel. A ma kezdődő varsói konferencia kapcsán pedig félő, hogy az leginkább az európai sorokon belüli ellentéteket tárja fel, amire amúgy az USA nyíltan igyekszik rájátszani. Az USA azonban nem tart attól, hogy fagyos lesz a viszonya Németországgal és Franciaországgal, amiért a tekintetét a kontinens középső része, az EU készséges bajkeverői felé fordítja. A stratégia azonban vegyes eredményeket hozhat, figyelembe véve bizonyos amerikai követeléseket, amelyek sértik a partnerek szuverenitásáat. Mindenesetre főként a lengyelek látnak szövetségest az elnökben.
Orbán Viktor már nem viszonyul ennyire egyértelműen az Egyesült Államokhoz. Az amerikai fél mind inkább felháborodik azon, hogy Budapest kevésbé könnyen kezelhető, noha Washington segíti, pl. úgy, hogy nem bírálja módszeresen a jogállam elleni támadásokat. Hogy a V4-ek a jövő hétfőn és kedden csúcstalálkozót tartanak Jeruzsálemben Netanjahuval, az megint csak jó Washingtonnak, ellenben árulkodik arról, mekkora feszültségek vannak a mind jobban széthúzó EU-n belül. Orbán és a többiek nyíltan megkérdőjelezik a palesztinok ügyében elfoglalt európai álláspontot. A magyar vezető ugyan nem annyira merész, hogy a tagállamok közül elsőként helyezze át nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe, de jelezte, hogy ha valaki kihívja ez ügyben Berlint és Párizst, akkor ő hajlandó követni a példát.
Az amerikai diplomácia vezetője közel járt ahhoz, hogy ultimátumot adjon Budapesten azoknak az államoknak, amelyek vevők a Huawei technológiájára: vagy a kínai cég mellett döntenek, vagy lemondhatnak az amerikai műszaki megoldásról. Merthogy a két rendszer Pompeo szerint nem létezhet egymás mellett. A kínai óriásvállalat Magyarországot választotta európai bázisának, 1,2 milliárd dollár értékben ruház be a magyar piacon. Az USA szerint azonban biztonsági kockázatnak teszik ki magukat azok a kormányok, amelyek üzletelnek a Sencsenben bejegyzett holdinggal. A pekingi Külügyminisztérium úgy reagált a vádakra, hogy Washington megfélemlíti a partnereket. A szóvivő egyúttal köszönetet mondott a magyar külügyminiszternek, amiért az „független, tárgyilagos és elfogulatlan módon” kiállt a magyar-kínai együttműködés mellett.
FAZ
A jó barátságot ápolni kell – ezzel az ironikus felütéssel vezeti be a konzervatív lap a Pompeo budapesti útjáról írt kommentárt. Pompeo Budapesten szinte bűnbánóan szólt arról, hogy az USA túlságosan is sokáig távol tartotta magát a térségtől. Kína és Oroszország azonban benyomult a résbe. A megjegyzést oldalvágásnak szánta Obama részére, akit ideológiailag ezer mérföldek választottak el pl. a magyar kormányfőtől. Trumppal már más a helyzet. Orbán elsőként állt mellé, ám viszonzásként mindezidáig elmaradt a fehér házi meghívás, amit a magyar fél nem egyszer hangos nemtetszéssel fogadott. Így azután a mostani látogatást jutalomként állította be.
A vendég nem csupán mézesmadzagot tartogatott a vendéglátók számára, hiszen elsőként a civilek képviselőivel ült le tárgyalni. A CEU-ról nem esett nyilvánosan szó, de hát az amerikai elnök sem barátja Soros Györgynek. A fő téma a megbeszéléseken nyilvánvalóan az orosz és kínai nyomulás volt. Ám Szíjjártó visszaverte a kritikát. Szóban legalábbis, nem tett engedményt Ukrajna ügyében sem. De ettől még fegyverüzletek születtek és a magyarok újabb kontingenseket ígértek nemzetközi békemissziókhoz.
Soros György arra figyelmeztet, hogy az EU olyan képet nyújt, mint az egykori Szovjetunió 1991-ben, azaz az összeomlás szélére került. Az elemzés szerint a májusi választásokból előreláthatólag megerősödve kerülnek ki az unióellenes erők, így fel kell ébredniük mindazoknak, akik meg akarják őrizni a közös értékeket. Még mielőtt túl késő. Úgy tűnik, senki sem érti, hogy döntő pillanathoz érkeztünk, nevezzük ezt radikális egyenlőtlenségnek. Az euroszkeptikus pártok előnybe kerültek, mert elavult a földrészen a pártszerkezet, gyakorlatilag nem lehet változtatni az alapszerződésen és hiányoznak az eszközök, hogy megfegyelmezzék azokat a tagokat, amelyek megszegik a legfőbb normákat.
A nagy pártcsaládok esetében még rosszabb a helyzet, azok létét csakis a vezetők önérdeke diktálja. Ezen belül a dolgok a legrettenetesebben a konzervatívok soraiban mennek. Az EPP-nek szinte nincsenek elvei, amit alátámaszt, hogy hajlandó szövetkezni Orbán Viktorral, hogy megőrizze strasbourgi többségét és dönthessen az uniós vezető posztok elosztásáról. Az Európával szembenálló köröknek legalább vannak bizonyos elveik, még ha azok igen gusztustalanok is. Nehéz megmondani, hogy ez EU-barát pártok miként győzhetnének májusban, hacsak nem sorolják a saját érdekeik elé azt, ami a kontinens számára fontos. Azonban még nincs minden veszve, de ehhez radikális váltás kell. A mostani európai vezetés az egykori szovjet PB-re emlékeztet, egymás után hozza a rendeleteket, mintha azok bármit is számítanának.
Az a legelső teendő, hogy meg kell védeni Európát az ellenségektől, kívül is, belül is. Fel kell ismerni, mekkora veszélyt jelentenek. Azon kívül fel kell ébreszteni az alvó többséget, amely az unió oldalán áll. Mozgósítani kell a közös értékek védelmében. Máskülönben az egyesült Európa álmából könnyen a 21. század lidércnyomása lehet.
Orbán Viktornak megvan az a nagy előnye, hogy jóformán csak a magyarok értik, amit odahaza, a saját közönségének mond, ám most megérkezett a hivatalos fordítás szombaton mondott helyzetértékeléséről, és azt bizony, érdemes elolvasni. Merthogy látlelet, olyan kitételekkel, amelyekről a magyarul tudók azt mondják, hogy eredetiben még árulkodóbbak. Az önfényező előadás szerint Magyarország egészen kiválóan teljesít, de még többet is tudna nyújtani, ha valamilyen titokzatos okból nem volna a gonosz EU tagja. Annak vezetése ostromolja az országot, amely kénytelen szembenézni a Soros-, ésTimmermans-féle magyarellenes összeesküvéssel, de abból kiveszik részüket a brüsszeli bürokraták is. Nem beszélve a civilekről. Ebben a helyzetben a magyarok számára csak az marad, hogy védekezzenek, mielőtt lesöprik őket a föld színéről, azaz csináljanak annyi gyereket, amennyit csak tudnak. Legalábbis ezt ajánlja az orbáni legenda.
Jó lett volna kihallgatni, miről beszélt hétfő délután Juncker, Weber és Daul, a Néppárt elnöke Strasbourgban, mert addigra már megismerhették Orbán beszédét. Mármint hogy mit mondanak nyilvánosan erre a kollektív sértésre, nem szólva arról, amit a Bizottság elnöke kapott a magyar vezetőtől. Nos, konkrétan semmit. A kérdés ezek után az, hogy ugyan a Fidesz szavazatokat hoz az EP-ben és más vélt előnyei is vannak annak, hogy a konzervatívok nem adnak túl a párton, ám mikor kerekedik felül az a negatív hatás, amelyet a magyar tagság vált ki az európai szavazópolgárokban az EPP kapcsán? Vagy talán ami még fontosabb: mennyivel lesz nehezebb így többséget kialakítani Strasbourgban május után?
Teljes sületlenség, hogy Európát bármiféle tömeges migráció fenyegetné Dél felől, a hisztéria nem segít a menekültek ügyében. Így foglalt állást a Törökországgal kötött uniós megállapodás szülőatyja. Gerald Knaus, aki az Európai Stratégiai Kezdeményezés nevű kutató intézet vezetője, megtévesztőnek tartja, ha bárki úgy állítja be, hogy demográfiai tényezők, a globális felmelegedés vagy a szegénység miatt egyre erősödik a migrációs nyomás és utat keres a földrész felé. Hiszen nagyjából annyian érkeznek mostanában, mint 2014 előtt. Viszont az is tény, hogy Görögországon keresztül változatlanul vezetnek utak Nyugat felé. A megoldás megtalálásához reális vita szükséges, de nem kell inváziótól tartani.
A nyugtalanító az, hogy az EU-nak még a kevés menedékkérő esetében sincsenek működőképes eszközei. Közös erővel kellene elérni, hogy aki jön, azt emberhez méltóan fogadják, a kérelmét gyorsan és tisztességes módon elbírálják, és aki nem maradhat, azt küldjék vissza. Ez esetben kevesebben halnának meg, és kevesebben is jönnének, viszont nem sérülne a menedékjog. A szakértő reménytelennek nevezi a német kvótaelképzelést, ezért aki maradhat, azt önkéntes alapon kellene átvenni és az érintett települések, régiók uniós támogatást kapnának hozzá. Ebben a keretben két éve 20 ezer ember már otthonra lelt.
Ám Knaus jelenleg nem lát esélyt arra, hogy az elképzelésből egyhamar lesz bármi is. A németeknek és a franciáknak ugyanis nem érdekük, hogy olyan államok vétózzanak, amelyek rosszul bántak a menekültekkel, ily módon az egész problémát rátolták a szomszédjaikra, és nem akarnak semmiféle rendezést. Azok között kell szövetséget létrehozni, akik nem kívánják feladni a menedékjogot, valamint nem fogadják el a határokon kialakult állapotokat. Ehhez sürgősen Berlin és Párizs kezdeményezésére van szükség.
Orbán Viktor intézkedéscsomaggal akarja megállítani a népesség számának csökkenését, ám ezt könnyebb mondani, mint elérni. Ha valaki ilyesmire adja a fejét, akkor érdemes óvatosnak lennie, mert sok ösztönző alig hat, és egyáltalán nem hozza vissza az árát. De ami még rosszabb, könnyen visszaüthet, sőt katasztrofális hatásokkal járhat. A magyar kormányfő, a konzervatív bajkeverő szerint több gyerekkel és nem bevándorlással kell orvosolni a bajt. Ám ezzel nem ért egyet a bécsi Demográfiai Intézet egyik szakértője, mert szerinte a terv csak átmenetileg segít, a hét pontból pedig több teljesen felesleges. Orbán ezt tudhatná már csak abból is, hogy annak idején miként sült fel igen szigorú lépéseivel Ceausescu, hiszen a végén az egész rendszer belebukott.
Orbán nem egészen követi a Conducator példáját, de a szakember szerint azokat a módszereket nem is volna könnyű alkalmazni egy demokratikus rendszerben. Ám a példák alapján egyáltalán nem biztos, hogy beválik a migráció radikálisabb elvetése és azzal párhuzamosan kedvezmények megadása. Emellett a mostani intézkedések egy része már évek óta érvényben van Magyarországon, de nem egyértelműen váltott ki kedvező hatást. A születések arányszáma továbbra is rendkívül alacsony, viszont a családtámogatás jó sokba kerül. A Családi Tanulmányok Intézetének egyik kutatója ennek megfelelően nem is vár semmit az új bejelentéstől. Azon kívül a miniszterelnöknek sokkal több oka van aggódni a ki-, semmint a bevándorlás miatt, hiszen 2006 óta csaknem egy millióan hagyták el az országot. És amíg mennek el a fiatalok, addig nyomathat a kormány bármiféle őrületet a hanyatló népességszám feltartóztatásáról, teszi hozzá az osztrák szakember.
Élőlánc volt az MTA épülete körül, mert a részvevők szerint a magyar kutatás 200 éves központja hamarosan áldozatul esik a független hangok elleni központi fellépésnek. Orbán Viktor, az erősödő európai nacionalista mozgalom zászlóvivője mind inkább igyekszik eltakarítani minden akadályt, ami illiberális víziójának útjában áll. Ennek része, hogy távozásra kényszerül a CEU. A szigort a miniszterelnök annak idején azzal magyarázta, hogy csökkenteni kell a Soros irányította érdekcsoportok befolyását. A tegnapi tüntetés oka az, hogy a hatalom megpróbálja felügyelete alá vonni a független akadémiát és felfüggeszti a támogatás egy részét.