- Timmermans: amikor az Európai Néppárt Orbánnal flörtöl, az olyan, mintha a krokodilt etetné, pedig az meg fogja enni.
- Salvini Orbánnal és Le Pennel szűri össze a levet, miközben a magyar kormány ezúttal tényleg betartja a szavát: napokon belül az Európai Bírósághoz fordul a Sargetini-jelentés elfogadása miatt.
- Haider szolgáltatta a modellt az orbáni populizmushoz, de a mai utódok sokkal veszedelmesebbek, mint az osztrák előhírnök.
22 amerikai demokrata törvényhozó a washingtoni Külügyminisztériumnak küldött levélben fejezte ki súlyos aggályait az USA Magyarország-politikája miatt, ideértve, hogy a kormányzat miért törölte a független magyar sajtó támogatására bejelentett 700 ezer dolláros programot. Marcy Kaptur, a Kongresszus Magyar Csoportjának társelnöke írta alá első helyen az állásfoglalást, amelynek címzettje Wes Mitchell, az illetékes helyettes államtitkár, és amely magyarázatot kér az ösztöndíjak törlésére. Az üzenet kiemeli, hogy a független magyar újságírás egyre kisebb területre szorul vissza, miközben az Orbán-kabinet közpénzekből nyomatja az orosz hivatalos propaganda anyagait. A State Department szóvivője nem volt hajlandó választ adni a segítség leállításának okait firtató kérdésre, sem pedig arra, hogy gondolkodnak-e a terv újraélesztésén. Csupán annyit mondott, hogy a szokásoknak megfelelően a kijelölt csatornákon keresztül tájékoztatják a levélírókat.
A portál rámutat, hogy amióta Wes Mitchell elfoglalta hivatalát, azóta a tárca már messze nem összpontosít annyira a magyar demokrácia helyzetére, mint korábban. Trumpot azonban a saját Republikánus Pártjából is bírálják, amiért nem áll ki a világban a demokratikus normákért és a szabad sajtóért. A levél szerint azonban éppen ez utóbbi területen vannak komoly gondok Magyarországon és erre az Egyesült Államoknak reagálnia kell. Kaptur közleményben mutatott rá, hogy a hatalom tűz alá vette a független médiát, ám ha a sajtó kevesek ellenőrzése alá kerül, az fegyver a szabadság ellen.
A Bizottság alelnöke Churchillt idézte, amikor arról faggatták, mit szól ahhoz, hogy az európai konzervatívok olyan szélsőjobbos politikusokkal kokettálnak, mint Orbán Viktor vagy az olasz belügyminiszter. Az egykori brit kormányfő ugyanis egyszer kifejtette, hogy az egyetlen amit cserében kaphatsz, ha egy krokodilt táplálsz, az az, hogy téged esz meg utoljára. Timmermans, aki már közölte, hogy el akarja nyerni a szociáldemokraták támogatását a testület első számú vezetőjének tisztének megszerzéséhez, a lap szerint leginkább azzal vétette magát észre az elmúlt négy évben, hogy az élvonalban harcolt a jogállami elvekért. Ennek megfelelően kampányának középpontjába az európai értékek védelmét kívánja állítani a nacionalista erőkkel szemben. De nem lesz könnyű dolga, ha megválasztják, mert elképzelhető, hogy a következő EP-ben akár képviselők egyharmada ellenzi majd az integráció elmélyítését. Timmermans most úgy nyilatkozott, hogy az EU létveszéllyel néz szembe, de ő szeretne szembeszállni a nemtörődöm bankárokkal, a bezárkózó amerikaiakkal, Putyin próbálkozásaival és az agresszív kínaiakkal.
Az európai szociáldemokraták strasbourgi frakcióvezetője riasztónak tartja, hogy megkérdőjeleződik a demokrácia és a jogállam jó néhány uniós tagállamban, egyben hármas stratégiát javasol jogállam ellen szervezkedő erők megállítására. Udo Bollmann nem gondolja, hogy a migráció ügyében bármiféle áttörésre kellene számítani a jövő heti EU-csúcson, mert az Orbán-féle keményvonalasok mindent blokkolnak, a konzervatívok pedig képtelenek elhatárolódni a jobboldali populistáktól. Az EPP erősen megosztott demokratikus alapkérdésekben és ez vészjelzés az egész földrész számára. Mint kifejtette, a magyar miniszterelnök bevett módszere a támadás a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, továbbá a demokratikus véleményalkotás korlátozása. Ha mindezt exportálják az EU-ba, az kemény próba elé állítja az uniót.
Ilyen helyzetben elfordítani a fejet, nos, az végzetes. Ám sokszor a reakció csupán rövid kiáltás a döbbenet kifejezésére, majd minden megy tovább, ahogy addig. Egyes helyeken valósággal ünneplik a magyar miniszterelnököt. Salvini és Strache nem csinál titkot abból, hogy Orbán rajongója. Így az a veszély fenyeget, hogy a kontinens még jobban orbanizálódik. A jelenséget csak úgy lehet feltartóztatni, ha a másik oldal semmiféle kompromisszumra nem hajlandó a antidemokratikus erőkkel szemben. Semmiképpen sem szabad nyitni jobb felé. Azon kívül a gondok megoldásával, egyértelmű állásfoglalással vissza kell szerezni az emberek bizalmát, ideértve az európai értékek kihangsúlyozását, valamint konkrét, radikális gazdasági és szociális intézkedéseket. Végül pedig véget kell vetni a választások és a politikai véleményalkotás elleni támadásoknak, ami elsősorban a közösségi média további manipulálásának megakadályozását jelenti. A társadalom közepének kell a politikát meghatároznia, nem pedig a demokrácia ellenségeinek.
FAZ
A konzervatív lap azt írja, hogy az olasz belügyminiszter, „Európa első számú populistája” szövetséget próbál tető alá hozni Orbánnal és Le Pennel. Salvini jelezte, hogy semmiféle engedményre nem hajlandó a következő költségvetés ügyében, noha az nagy mértékben fokozná az ország amúgy is hatalmas adósságát. Azzal érvel, hogy bizonyos spekulánsok padlóra akarják vinni az ország gazdaságát, ahogyan azt Soros György tette annak idején a brit fonttal. Szerinte most az üzletember is azok között van, akik csődbe akarják juttatni Olaszországot, hogy azután olcsón felvásárolják a jobbnál jobb cégeket.
Az újság megjegyzi, hogy az érvelés nyugodtan elhangozhatna Orbán Viktor szájából is, és nem véletlenül. A kormányfő egész politikai programot épített fel a befektetővel szembeni ellenséges viszonyból, hazai, illetve európai használatra. Salvini és a magyar vezető politikai értelemben lelki rokonok, akik már kinyilvánították, hogy az EP-választáson migrációellenes tömböt kívánnak létrehozni. Orbán azt állítja, hogy ő fékezte meg a Balkánon a migrációs hullámot, olasz cimborája pedig azt hangoztatja, hogy a Földközi-tengeren állította le az illegális beáramlást. A duóhoz immár csatlakozott Le Pen is. Kettejük hétfői tanácskozása után az olasz házigazda azt mondta, hogy nem a nacionalisták Európai ellenségei, hanem azok, akik a brüsszeli bunkerben elsáncolták magukat. Junckert és a gazdasági biztost, Moscovicit még néven is nevezte, mondván, hogy azok félelembe taszították az embereket.
Az osztrák alkancellár szerint Ausztria azért fontolgatja, hogy követi az amerikai és magyar példát, vagyis nem csatlakozik az ENSZ decemberben megszülető migrációs egyezményéhez, mert igyekszik kizárni a lehetőséget, hogy bárki emberi jogként értelmezze a migrációt. A miniszterelnök ennél valamivel árnyaltabban fogalmazott. Ő arra hivatkozott, nem szeretnék, hogy bármi korlátozza az ország szuverenitását, illetve a kormány mozgásszabadságát. Azt azonban egyikük sem árulta el, mely pontokkal van konkrétan bajuk a tervezetben. Kurz közölte ugyanakkor, hogy szorosan egyeztetnek Svájccal, ám Bernben bejelentették, hogy szerintük a szöveg megfelel az ország migrációs érdekeinek. A jelentés megjegyzi, hogy Magyarország keményvonalas álláspontot képvisel a bevándorlás ügyében, már nyilvánosságra hozta, hogy nem írja alá a dokumentumot, amely inkább politikai, semmint jogi értelemben kötelezi az érintett tagállamokat.
A magyar hajléktalanok attól tartanak, hogy ők lesznek Orbán Viktor következő célpontjai, miután a jövő héten lép életbe az a jogszabály, amely megtiltja, hogy bárki közterületen aludjon éjszaka. A lap szerint alighanem Magyarország az első, amely az alaptörvényben vezet be ilyen korlátozást. Aktivisták azonban félnek, hogy a jogszabály csupán a nyitány lesz a szélsőjobbos kormány részéről egy újabb kampányhoz, miután kifutott a migránsok elleni hadjárat. Iványi Gábor úgy véli: a hatalom rájött, hogy nem játszhatja ki a végtelenségig az illegális bevándorlás kártyáját, hiszen nincsenek ilyen emberek az országban. Így most egy új bűnbankra van szükség, miközben a menedékhelyeken nincs elég ágy a fedél nélküli tömegek fogadására. Ráadásul egy-két ilyen intézmény olyan állapotban van, hogy a földönfutók inkább be sem mennek oda. Egyik elmondta, hogy a rendőrök többször is megverték, amikor elkapták, mert azt akarták, hogy húzzon el át egy másik kerületbe.
Kovács Zoltán azt állítja, hogy a hatalom arányait tekintve többet költ a hajléktalanokra, mint sok nyugati kormány. Épp ezért a szóvivő képtelenségnek nevezi, hogy érzéketlen volna az új törvény. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem állampolgári jog az utcán aludni, mindenkinek be kell tartania bizonyos szabályokat, mert a közterület mindenkié. A tudósító hozzáteszi, hogy a hivatalos érvelésből nagyon is hiányzik a részvét. Iványi hangsúlyozza, hogy a kormány rosszul közelíti meg a kérdést, és teljes képtelenség, hogy bűncselekménynek nyilvánítsák a jelenség áldozatait, mert ez olyan, mintha azt büntetnék, ha valaki beteg. Sok esetben ugyanis a hajléktalannak nincs más választása. Misetics Bálint szociológus szerint értelmetlen csupán rendészeti problémaként beszélni a földönfutók sorsáról. Ide szociális munkások kellenek, nem rendőrök.
A kommentár óv attól, hogy a Nyugat rákényszerítse a maga értékeit az unió keleti tagállamaira. A véleményt annak kapcsán fejti ki, hogy Romániában kudarcot vallott az egyneműek házasságának betiltására kiírt népszavazás. Egyben idézi a román szociáldemokraták vezérét, aki szerint Európában kultúrharc folyik és ebben a magyaroknak, lengyelek és románoknak védekezniük kell a világi, liberális Nyugat rosszindulatú feltételezéseivel szemben, mert a melegházasság, a multikulti és a bevándorlás azzal fenyegeti ezeket az országokat, hogy nyugati mintára kell átalakítaniuk a társadalmat. A lap rámutat, hogy ez a fajta érvelés az olyan tekintélyelvű politikusok uralmának bebetonozását szolgálja, mint Dragnea, Orbán és Kaczynski. Nekik mindig külső ellenségek kellenek, hogy odahaza irányítani tudjanak. Ám a Nyugatnak nem szabad felvennie ezt a kesztyűt, de hiba volna, ha nem hagyná rá az értékdöntéseket a keleti országokra. Mert igazából azokon belül zajlik igencsak kemény kulturkampf. És annak eredményeként változnak az emberek, illetve társadalmak.
Trócsányi László kijelentette, hogy Magyarország nem szeretne úgy járni, mint Nyugat-Európa. Szerinte alapvető vita van a nyílt társadalom híveivel, az Európai Parlament által megszavazott jogállami eljárás pedig veszélyes, mert megosztja és gyengíti a földrészt. Mint mondta, itt arról van szó, hogy a magyarok világnézete más, azt testesíti meg, ami Keleten fontosnak számít. Azaz nálunk a közös identitás a kulcs, nem az egyént istenítjük, annak korlátlan szabadságával együtt. Viszont ha az egyik oldal rákényszeríti ideológiáját a másikra, az szellemi totalitarizmust jelent. Az igazságügyi miniszter visszautasítja, hogy bármi gond lenne a magyar bíróságok függetlensége körül, már négy éve tisztázták ez ügyben az EU-val az összes vitás kérdést.
A politikus megismételte azt a vádat, hogy az egykori európai gyarmattartó hatalmak napjainkban a szolidaritás nevében afrikaiakat akarnak az országra erőltetni, pedig a magyaroknak semmi közük az egész problémához. Más formában bizonyítják szolidaritását, viszont – mivel homogén a társadalom – igyekeznek azt megőrizni és elkerülni a nyugatihoz hasonló beilleszkedési gondokat a migránsok részéről. Kiemelte, hogy a vitákat párbeszéd útján kellene rendezni, ám Trócsányi szerint a Sargentini-jelentés politikai célokra használta fel a jogállamot, ideologizált bizonyos kérdéseket. Az EP-választás tétje éppen az lesz, milyen Európában akarunk élni? Hogy a Keletnek el kell-e engedelmesen fogadnia mindazt, amit a Nyugat diktál. Jelezte egyúttal, hogy az Orbán-kormány pár napon belül panaszt emel az Európai Bíróságnál az egy hónapja hozott strasbourgi döntés ellen, mert ahhoz a magyar vélemény szerint nem volt meg a kétharmados többség.
A nyilatkozat kitért arra, hogy a CEU zavartalanul működik, és semmiféle veszély nem fenyegeti. De még ellenőrizni kell, hogy az egyetem valóban teljesítette-e az amerikai kampuszra vonatkozó feltételeket és ehhez idő szükséges.
Az elemzés az európai populisták előfutárának, sőt ősatyjának nevezi Jörg Haidert, aki éppen 10 éve hunyt el autóbalesetben. Egyben arra figyelmeztet, hogy a jobboldali populizmus ma már szinte mindenütt felbukkant Európában, a szélsőjobb benyomult a politikai középre, ebből következően a veszélyei is sokkal nagyobbak. Haider egyébként már a 90-es évek elején azt hirdette, hogy Ausztria mindenekelőtt. És amikor Orbán Viktor kenyeret és cirkuszi játékokat kínál, ideértve, hogy stadiont és futballakadémiát építtet a saját falujában, nos, akkor is csupán utánozza a néhai osztrák politikust. Viszont Haider maga rombolt le mindent, amit felépített, ő volt a felelős sok kormányválságért, rossz választási eredményért, azért, hogy pártja megosztottá vált. Ennek fő okát azonban a lelki alkatában kell keresni, sokszor az érzelmek vezérelték. De megmutatta, mi mindent lehet elérni gátlástalansággal és agresszivitással, a szabályok megszegésével, a tabuk felrúgásával, de úgy hogy közben idegenképet gyárt és ápolja a saját áldozati mítoszát.
Az utódok előretörésében szerepet játszott a politikai légkör megváltozása, amit kiaknáztak a populisták. A válságok ugyanis félelmet váltanak ki és ebből élnek a patkányfogók, akik biztonságot ígérnek, a régi erő visszaszerzésével együtt. A társadalmak gyakorta erősen jobbra tolódtak, a populisták pedig egységfrontba tömörültek, hihetetlenül romboló erőket összefogva. Keresztapjuk napjainkban: Putyin.