- A nagy testvér Kínában arra készül, hogy nagyon figyeljen – mondta Soros György, de említhette volna Magyarországot is.
- Financial Times: épp itt volt az ideje, hogy Brüsszel fellépjen a letelepedési kötvények, illetve a hasonló konstrukciók ellen, mert azok ajtót-ablakot kitárnak a pénzmosás, a korrupció előtt.
- A magyar miniszterelnök a magyar történelemre hivatkozva akarja megtartani a Tanácsköztársaság idején lefoglalt Esterházy-kincset.
A német kancellár arra figyelmeztetett a davosi Világgazdasági Fórumon, hogy a világ vagy összefog, vagy nagy baj lesz. Nem nevezte ugyan néven Trumpot és annak követőit, ám ezzel együtt bírálta azokat a kormányokat, amelyek számára a nacionalizmus fontosabb, mint a nemzetközi együttműködés. Merkel külön kiemelte, hogy a külpolitikában mennyire lényeges a kompromisszum, mert az mindig a felelősségteljes cselekvés eredményeként jön létre. Közölte: ő a maga részéről továbbra is arra törekszik, hogy összehozza a hasonló gondolkodású erőket, más út egyszerűen nincs, leszámítva az ínséget.
A politikus azonban nem csupán a megválasztott populistákat okolja a kialakult helyzetért. Úgy véli, hogy a nemzetközi intézmények nehézkessé váltak, nem elég gyorsan reagáltak a megváltozott világra. Ennek példájaként említette, hogy Kína különtárgyalásokat folytat 16 kelet-európai állammal és a fórumon a Nyugat nincs jelen. Mint mondta, ez olyan, mint egy figyelmeztető lövés. Ezért a nemzetközi szervezeteket úgy kell átalakítani, hogy tükrözzék az új erőviszonyokat.
Soros György éles támadást intézett a kínai elnök ellen, kiemelve, hogy az ázsiai országban kiépülőben lévő hatalmas megfigyelőrendszer halálos fenyegetést jelent a világ ellen. Davosban elhangzott beszédében a milliárdos emberbarát, aki a nyílt társadalom apostola, hozzátette, hogy vannak más tekintélyelvű rendszerek is, ám Kína a leggazdagabb, legerősebb és a technológiát tekintve a legfejlettebb. Éppen ezért gondolja úgy, hogy Hszi Csin-ping a nyílt társadalom legveszedelmesebb ellenfele. És ha működésbe lép a lakosságot érintő pontrendszer, amelyben a kamerák felvételei alapján egy mesterséges intelligencia dönt az érdemekről, nos, akkor az államfő ellenőrizni tudja az egész népet.
Az üzletember, aki Trump nyílt bírálója, egyben pedig mumus a világ populista vezetőinek szemében, megjegyezte ugyanakkor, hogy az amerikai elnök bármennyire is kiszámíthatatlan, Pekinggel szemben következetes politikát folytat, amikor stratégiai vetélytársnak tekinti az ázsiai nagyhatalmat. Egyben válaszra szólította fel Washingtont a Selyemút-kezdeményezés miatt. Soros támogatja, hogy korlátozzák az olyan nagy kínai telekommunikációs cégek külföldi eladásait, mint a ZTE és a Huawei, mert a berendezések és a programok elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelentenek.
FAZ
Egy új tanulmány szerint a populizmus táptalaját azok a területek adják a világban, amelyek leszakadtak, és amelyekkel senki sem törődik. A London School of Economicson gazdaságföldrajzot oktató Andrés Rodriguez-Pose kimutatta, hogy ezeknek a körzeteknek a lakói a szavazó urnáknál állnak bosszút. A szakember és csapata az EU megbízásából több mint 63 ezer körzetben elemezte a választási eredményeket és arra jutott, hogy a csömör fellegvára Magyarországon Keleten van. A vidék, beleértve a kisvárosokat, mindig is kritikusabban áll hozzá az unióhoz, mint a nagyobb települések lakossága. Sőt, a Brüsszel-ellenes pártok támogatóinak derékhadát adja.
De itt nem egyszerűen a város és a vidék ellentétéről van szó. A meghatározó mindig az adott terület hosszú távú gazdasági fejlődése. Különösen jellemző ez ott, ahonnan kivonult az ipar. Adott esetben a kormány hiába nyomja le a helyi munkanélküliséget, az emberek a korábbi időkbe vágynak vissza, nem kérnek az új lehetőségekből, mert pótcselekvésnek tekintik azokat. Ezek a körzetek belekerültek a közepes jövedelmek csapdájába. A munkaerő nem elég képzett, ezért nem képes lépést tartani az ország fejlett részeivel, viszont a bérek túl magasak ahhoz, hogy a termelő ágazatok vetélkedni tudjanak a külföldi riválisokkal. Azon kívül a politika gyakran nem veszi kellőképpen komolyan az emberek vágyát, hogy nem kívánnak máshová költözni. A professzor ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a lemaradt országrészek csak rontanak a saját helyzetükön, ha a populistákra voksolnak, mert azoknak semmiféle épkézláb ötletük sincs, hogy miként lehetne javítani az ottani életkörülményeken.
A vezércikk nagyon egyetért azzal, hogy az unió véget akar vetni az „arany vízumnak”, tehát annak a gyakorlatnak, hogy anyagi nehézségekkel küszködő államok tuti bevételi forrásként tartózkodási engedélyt, illetve útlevelet kínálnak gazdag külföldieknek. Merthogy elégedetlenséget vált ki a gyakorlat, hiszen ily módon oligarchák az egész EU-ban jogokhoz jutnak, de anélkül, hogy megkövetelnék tőlük a mások számára előírt feltételek teljesítését, nyelvtudást, satöbbit. De még ennél is rosszabb, hogy a rendszer alkalmas pénzmosásra, adókerülésre és korrupcióra. Szóval jól tette a Bizottság, hogy felszólalt, bár nem sok eszköz van a kezében, mert a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik. A 28 ország az eltelt 10 évben 25 milliárd eurós bevételhez jutott ezen a csatornán keresztül.
Málta, Ciprus és Bulgária állampolgárságot ad, másik 20 ország pedig a tartózkodást teszi lehetővé – befektetésekért cserében. Egyes hatalmak tépik ugyan a szájukat a bevándorlás ellen, ám nagyon is szívesen látják a kőgazdag kérelmezőket, nem sokat kérdeznek tőlük. Ám a szervezett bűnözés és a piszkos pénzek elleni harc, valamint az idevágó botrányok miatt fokozódik a nyomás, hogy most már legyen elég. Annál is inkább, mert hírek szerint egyes esetekben azok a hivatalos személyiségek húzták le belőle a sápot, akik közreműködtek benne. Így azután az EU elhatározta, hogy korlátozza a biztonsági és jogi kockázatokat, nem beszélve a hírnevéről. Ám egységes szabályozást nem kezdeményezett. Úgy hogy most a tagoktól függ, történik-e valami. Épp ezért nem lesz könnyű. De a kormányoknak tenniük kell a jogállam érdekében, bármennyire is érdekükben áll befektetés-barát környezet kialakítása.
Az Audinál kezdődött sztrájk rávilágít a kelet-európai bérfeszültségre, mármint hogy egyre nagyobb a bérnyomás az EU keleti felén, amely egykor mágnesként vonzotta a külföldi befektetőket az olcsó munkaerő miatt. Csak éppen az idősödő népesség, a kivándorlás, valamint a migránsellenes politika folytán a térségben egyre kevesebb lett a munkáskéz, ez pedig kiváltotta a keresetek robbanását, ami kihathat a VW eredményére is. Az Audi adja a konszern hasznának legnagyobb részét. Az emberhiány miatt a régióban az utóbbi három évben már egyharmaddal emelkedtek a jövedelmek, ezzel együtt az üres helyek száma megkétszereződött 2015 óta. A bírálók szerint Orbán Viktor éppen a munkaerőínséget akarta enyhíteni a rabszolga törvénnyel, amely ellen több mint egy hónapja zajlanak a tiltakozások. A Volkswagen helyzetét ugyanakkor nehezíti, hogy a cseh gazdaság ékköve, a cég ottani üzeme is munkabeszüntetést helyezett kilátásba.
Orbán Viktor küzd, hogy a „nemzeti identitás” nevében megtarthassa az éppen 100 éve elkobzott Esterházy-vagyont. A 260 darabból álló, nagy értékű barokk kincs legjelentősebb darabjait jelenleg Fertődön őrzik, összesen 70-et. A család azonban nem ért egyet az elképzeléssel és formálisan vissza akarja kapni a műtárgyakat. A magyar kormány ellenben 10 körömmel ragaszkodik azokhoz. A tulajdonjog ügyében az elsőfokú ítélet a jövő hónapban várható. A nagyságrendet úgy lehet érzékeltetni, hogy itt nagyjából ugyanolyan értékű gyűjteményről van szó, mint amilyen a moszkvai Kreml Kincstárában van, csak éppen a fertődi kastélyban nem megfelelőek a feltételek, mert pl. nincs légkondicionáló a török időkből származó díszes ruhák tárolásához. A magyar sajtó 100 millió euróra becsüli az összértéket.
De itt nem csupán a pénzről van szó. Orbán szívesen hivatkozik a magyar történelemre, és azon belül az Esterházy-vagyon a legfontosabb jelképek közé tartozik. A miniszterelnöki hivatal szerint az ország kulturális örökségét testesíti meg, amely úgy került az államhoz, hogy a Tanácsköztársaság idején a nép nevében lefoglalták és Fraknó várából Budapestre hozták azokat. Illetékesek azt is közölték, hogy egyetlen darabot sem kívánnak visszaadni, mert szerintük ahhoz nincsen jogalap. A magyar fél attól tart, hogy a páratlan kincs a határon kívülre kerülhet. Az Esterházy-vagyon kezelője erre azt válaszolja, hogy legfeljebb csak egyes darabok és azok is csak átmenetileg, mert a terv az, hogy az alkotásokat egy budapesti magánmúzeumban állítsák ki, és ne Fertődön, a pincében tartsák azokat.