Balog szerint nem létezik funkcionális analfabetizmus, az oktatási államtitkár szerint meg túl sokan mennek gimibe. A két politikus mintha túl sok tudatmódosítót szedett volna be, mielőtt nyilatkoztak volna a sajtónak.
Szürreális élményben lehetett része azoknak, akik részt vettek Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetőjének beszámolóján tegnap. A miniszter a kulturális bizottság csütörtöki ülésén tartott éves beszámolót a sport, a kultúra és az oktatás területén végzett munkájáról, ahol a tagok kérdéseket tehettek fel neki – három percben. (A miniszternek évente csak egyszer kell beszélnie munkájáról a kulturális bizottság előtt.)
Kiemelünk néhány mondatot, a teljesség igénye nélkül.
1. Balog meghallgatásán az is kiderült, hogy
fogalma sincs arról, hogy mit jelent a funkcionális analfabetizmus,
ami eléggé meglepő, tekintve, hogy ő az oktatásért felelős miniszter. Ugyanis a miniszter úgy fogalmazott: ha valaki valamit el tud olvasni, az azt jelenti, hogy megérti. (Egyébként a funkcionális analfabetizmus éppen azt jelenti, hogy hiába képes valaki elolvasni a betűket, a szavakat, de magát a szöveget ennek ellenére sem érti.) És bár láthatóan a miniszternek nem volt ismerős a funkcionális analfabetizmus fogalma, tagadta, hogy Magyarországon 20 százaléknyi lenne az ilyen problémákkal küzdők aránya.
2. A szegregáció ügyének felszámolása kapcsán a miniszter azt mondta,
mindig elkötelezett volt a kormány, és „ettől Brüsszel sem tudott eltéríteni”.
Ehhez képest pont az EU indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen idén, pont a szegregáció miatt; ráadásul a miniszter 2013-ban még a „szeretetteljes szegregáció híve volt”, a múlt évben meg azt mondta – teljesen szakmai nonszenszként -, hogy a „szegregáció külön felzárkóztatás”.
3. A hajmeresztő nyilatkozatok a tankötelezettséggel kapcsolatban is folytatódtak:
„ha valakire 16 évesen vonzerőt gyakorol a közmunka, akkor miért is ne menjen el rá?”
kérdezte a miniszter, amikor felelősségre vonták a tankötelezettség leszállítása miatt. (Van Magyarországon olyna épeszű ember, akire a közmunka vonzerőt gyakorol? Persze, ha nincs más választása.) Cinikusan azt is állította: az iskolát elhagyó 16 évesek nagy részének 18 évesen sem lenne esélyük. Ezzel gyakorlatilag beismerte, hogy az oktatási rendszer nem tud mit kezdeni a szegény, elmaradott térségből származó gyerekekkel – ezeknek nincs esélyük.
4. A miniszter a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) kapcsán sem volt képes beismerni a hibáját.
Szerinte „ha a politika türelmesebb lett volna, és adott volna néhány évet a rendszernek, komoly eredményei lettek volna”.
Balogot nem érdekelte a tanárok tüntetése és a sztrájkok, a teljesen összeomló oktatási rendszer, mert az látszott: neki ez még mindig valami ellenzéki hoax. A Klik milliárdos adósságairól pedig azt mondta: még mindig jobb, hogy kifizették a tartozásokat, mintha ezt nem tették volna meg.
Tegnap az oktatási államtitkár is dicshimnuszokat zengett a saját munkájáról, bár nem elégedett teljesen, mert még mindig “túl sokan” mennek gimibe.
Palkovics szerint csökkent
- a gyerekek terhelése (nem)
- és a finanszírozás átalakítása (egy központ helyett több központ szervezi ugyanazt).
Az államtitkár azt ígérte: az eredmények hamarosan láthatóak lesznek. (Jó lenne, mert egyre gyatrább a gyerekek teljesítménye és egyre több hülyeséggel tömik őket feleslegesen.)
Hozzátette: az nem jó, ha az oktatáshoz való hozzáférés differenciált, a PISA-felmérés eredményei a családi háttérrel erős összefüggést mutatnak. Egy jó oktatási rendszernek ezt is ki kell küszöbölnie – közölte. De nem küszöböli ki. Aki ugyanis ma szegény, vagy tanulatlan családba születik, az abban is marad jó eséllyel.
Az államtitkár szavaiból kiderült: még mindig a buta gyári droidokban gondolkozik, az értelmes, magasan képzett munkaerő helyett. “Továbbra is alacsony a szakképzés szintje, és a diákok a gimnáziumokat preferálják. A felsőoktatásba való továbblépéshez a szükséges végzettséget ugyanakkor a szakgimnáziumokban is meg lehet szerezni” – jegyezte meg.
Palkovics mintha nem is olvasta volna az Európa 2020 Stratégiát, amiben Magyarország vállalta: egyre több diplomást képez, főleg a szegények és a leszakadók körében. Mert pont a gimnáziumok és az egyetemek lebombázását irányítja.
Sem Palkovics, sem Balog miniszter nem beszélt az igazi problémákról:
- Miért vonnak ki egyre több pénzt az oktatásból?
- Miért van egyre kevsebb hely a gimnáziumokban és egyetemeken?
- Miért növekszik továbbra is a diákok terhelése?
- Miért egyre több az a diák, aki képtelen felfogni az elé tett szöveget és látni az összefüggéseket?
- Miért nem lehet modernizálni és digitalizálni az oktatást?
- Miért ilyen alacsony a pedagógusok bérezése?