- Magyarország lehetetlenné akarja tenni, hogy bárki segítse a menekülteket, de a törvénycsomaggal egyúttal mozgósítani próbál a választás előtt.
- Szétesőben van a liberális demokrácia, de még meg lehet menteni, ha a fő politikai pártok kaphatóak az érdemi változtatásokra, az emberek pedig kiállnak a rendszer értékeiért.
- Trump, Kaczynski és Orbán egyaránt igyekszik kikapcsolni a nem vonalhű sajtót, a Fidesznek azonban a kétharmadába kerülhet a Tiborcz-ügy.
A német kormány tiltakozott a “Stop, Soros” ellen. A berlini Külügyminisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy Németország félreérthetetlenül a magyar fél tudomására hozta aggályait. A lap rámutat, hogy a magyar kormány büntetni kívánja azokat, akik menekülteknek segítenek, egyben pedig mozgósítani igyekszik a híveit a választásra a most nyilvánosságra hozott indítvánnyal. A törvénycsomag célja, hogy fenyegetésekkel, valamint büntetésekkel megnehezítse, illetve gyakorlatilag lehetetlenné tegye azok tevékenységét, akik a migránsok, illetve menedékkérők érdekében dolgoznak.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa megdöbbent a “Stop, Soros” láttán, és bírálta az intézkedésegyüttes agresszivitását. Magyarázatként a tudósítás hozzáteszi, hogy csakis a bevándorlás-ellenes magyar vezetés döntheti el, támogathatnak-e menekülteket az NGO-k. Kitér arra is, hogy a nagy nyilvános felhajtással tető alá hozott tervezetet nyugodtan lehet úgy tekinteni, mint amely egyben a választási kampányt szolgálja. De mindenképpen újabb csúcspontot jelent a Soros György elleni hadjáratban. A milliárdost Orbán ősellenségnek nyilvánította, noha nincsenek bizonyítékok arra nézve, hogy valóban létezik bármiféle terve a muzulmánok millióinak betelepítésére. Ettől azonban még a magyar kormány hónapok óta agitál az állítólagos összeesküvés ellen.
A jobboldali-populista magyar kormány lehetővé akarja tenni, hogy olyan civil szervezeteket tiltsanak be, amelyek menekülteket segítenek. A most közzétett javaslat része Orbán Viktor hadjáratának Soros György ellen, aki állami gyűlöletkampány célpontja, mivel liberális programokat finanszíroz. Nemzetközi NGO-k elítélték a tervezetet. Az Amnesty International európai igazgatója úgy foglalt állást, hogy a jogszabály felhatalmazást adna a kabinetnek, hogy akár a legolcsóbb ürüggyel kipécézzen bizonyos egyesületeket. Ezért felszólította Magyarországot, hogy az vonja vissza az előterjesztést. Egyben sürgette az európai vezetőket, hogy végre tegyenek konkrét lépéseket és vessenek véget a civil társadalom elleni támadásoknak, miután jelenleg is tétlenül nézik, amint az Orbán-kabinet az egyik vörös vonalat lépi át a másik után.
Magyarország és Németország nem ért egyet az unió balkáni bővítésének menetrendjében. . Az EU szófiai külügyminiszteri értekezletén a Bizottság terve volt a téma, mármint hogy a térség államai közül elsőként Szerbiát és Montenegrót vegyék fel, mégpedig 2025-ben. Szíjjártó Péter azonban csalódottságát hangsúlyozta, mondván, hogy 3 évvel előbbre kellene hozni az időpontot, mert akkor csökkenne a feszültség a szervezet tőszomszédságában. Ehhez képest a német kormány – éppen a magyar, lengyel, román, bolgár jogállami hiányosságok miatt – vonakodik. Sigmar Gabriel úgy fogalmazott a tanácskozáson, hogy előzőleg Szerbiában és Koszovóban járt és a helyzet rendkívül bonyolult. Az egyik ilyen, jelenleg feloldhatatlan ellentét éppen az, hogy Belgrád nem ismeri el az egykori autonóm terület függetlenségét. Uniós diplomaták ugyanakkor utalnak a korrupcióra és a szervezett alvilágra, aminek a felszámálását szintén meg kell oldani a belépés előtt. Az osztrák diplomácia vezetője viszont azt mondta, hogy egyre nagyobb a kínai befolyás a régióban, de ennek elejét kell venni.
Az osztrák külügyminiszter úgy gondolja, hogy jó két éve, a menekültválság során nagyon sok olyan férfi érkezett Európába, aki egyszerűen dühös volt, mert odahaza nem talált munkát, vagyis szimplán gazdasági menekült. Kneissl, akit a szélsőséges Szabadságpárt jelölt a kormányba, az interjúban sürgette, hogy az EU újítsa meg az egész menedékrendszerét, mert az nem korlátozódhat a kvótára. A bevándorlást azonban gazdasági okokból szükségesnek tartja, azaz nem lehet hermetikusan lezárni a határokat. (A kérdés az volt, hogy azt kell-e csinálni ez ügyben, amit a magyar miniszterelnök követel.) A bécsi diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy Ausztria mindig is befogadott migránsokat, csak kérdés, hogy honnan. Magyarországról, Lengyelországból, az egykori Csehszlovákiából, vagyis azonos kulturkörből. Időseket, gyerekeket, betegeket, nem pedig férfiakat, akikben dühöng a tesztoszteron. A miniszter arra is kitért, hogy 2015-ben hatalmas húzóhatása volt a Németország által tett ígéreteknek, vagyis hogy korlátozás nélkül jöhettek a szírek, irakiak és afgánok. A külső határokat azonban meg kell védeni, és ez pont az, amit Orbán Viktor csinált. Ezzel együtt úgy gondolja, hogy Ausztriához hozzátartoznak az országban élő muzulmán osztrák állampolgárok.
Európában tartósan befolyásolta az emberek gondolkodásmódját a menekültválság, az Eurobarometer most közzétett felmérése szerint a lakosság jó része továbbra is súlyos gondnak tartja a kérdést, noha az érkezők száma lényegesen visszaesett. A listán a magyarok a 2-3. helyet foglalják el, holtversenyben a csehekkel, és csupán az észtek előzik meg őket. Nálunk 58 % mondja azt, hogy jelenleg ez az egyik legnagyobb probléma az unión belül. A bevándorlást a terrorizmus, a gazdasági helyzet és a munkanélküliség elé sorolják. Az EU-ban 39 % százalék véli úgy, hogy ez a kérdés a két legsürgősebben orvoslandó baj között van. A magyarok nagyfokú érzékenysége persze összefügg azzal, hogy a politika központi témaként kezeli a migrációt, noha sem nálunk, sem a lengyeleknél, sem a cseheknél nem landolt sok menekült. Meg a három ország nem is hajlandó menedékkérőket átvenni a görögöktől és az olaszoktól. Uniós átlagban ugyanakkor csupán 23 % tartja fontosnak a külső határok hatékonyabb őrizetét. Utóbbi a Bizottság szerint a következő hét évben 150 milliárd eurót emészthet fel, csak éppen Ausztria pl. nem akar több pénzt beadni a közös költségvetésbe, ugyanakkor változatlanul az eddigi szinten tart igényt az agrártámogatásokra.
A Harvard Egyetem egyik neves politológusa arra figyelmeztet, hogy a szemünk láttára esik szét a liberális demokrácia, bár a rendszert még meg lehet menteni, csak ahhoz a többi közt újfajta nacionalizmus szükséges. Yascha Mounk aggasztónak tartja, hogy a pénz egyre nagyobb szerepet játszik a politikában, és hogy a hatalmi elit mind inkább elszigetelődik az átlagembertől. Azon kívül a sok fontos döntést immár egyáltalán nem a nép választott képviselői hoznak meg, hanem pl. bíróságok, jegybankok, nemzetközi szervezetek, és ez jócskán aláásta a demokráciát már a populisták felbukkanása előtt. Utóbbiak tényleges gondokat ragadnak meg, hiszen sok polgárember úgy gondolja, hogy azok, ott fönt, úgysem hallgatnak rá. A szakember éppen ezért nevezi illiberális demokráciának, vagy jog nélküli demokráciának azt, ami jelenleg egyebek között Magyarországon és Lengyelországban van. Hiszen sok mindenben éppen a többség akaratát érvényesítik, így sajnos, a kisebbségek jogainak korlátozása ügyében is. A populista erők aláássák a jogállamot. Független intézményeket támadnak, a magyar választási bizottságban pl. kizárólag Orbán emberei ülnek. Márpedig ha ott a hatalom gyakorolja az ellenőrzést, megszüntetik az igazságszolgáltatás függetlenségét, ellenzéki sajtóorgánumokat zárnak be, akkor onnantól kezdve nincs szabad választás. De ha az emberek egy nap le akarnák váltani a populistákat, arra immár alig van mód. Erős a veszély különben, hogy az illiberális demokrácia diktatúrába csúszik át.
A populizmust három alapvető felhajtó erő segíti: jócskán visszaesett a bizalom a politika iránt, mert az emberek nem látják, hogy javulna az életszínvonaluk. Azon kívül nagy az ellenérzés a menekültekkel, valamint a másként gondolkodókkal szemben. Végül pedig a közösségi média kialakulása. Kiútként a szakértő azt javasolja, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a közösségi identitásnak, ideértve, hogy mindenki német nemzetiségűnek számít, függetlenül a származásától, vallásától. Hiszen ugyanabban a politikai rendszerben élnek, érvényes rájuk a gazdasági szolidaritás. Viszont a szélsőségeseket úgy lehet feltartóztatni, ha a mérsékelt erők nem csak a status quo fenntartására ügyelnek, hanem tényleges változásokat akarnak. Ez esetben tudnak konkrét és hihető módon jobb jövőt ígérni a társadalomnak.
A populisták mindig azt mondják, hogy akik őket követik, azok alkotják az igazi népet. Akik viszont ellenük vannak, azokat a nép ellenségeként bélyegzik meg. Továbbá nem győznek ígérgetni, ám igazából nem tesznek érdemi lépéseket, hogy beváltsák a szavukat. Amikor azután óhatatlanul bekövetkezik a kudarc, azért mindig valamilyen szabotázst okolnak. Szóval hogy titokban még mindig a régi politikai osztályok kezében van a hatalom. Ám a liberális demokráciát ezzel együtt csak akkor lehet megmenteni, ha az emberek határozottan fellépnek az értékeiért. Mert ennél a rendszernél jobbat idáig még nem találtak ki.
Trump, Kaczynski és Orbán más-más módszerrel ugyan, de igyekszik hidegre tenni a kritikus sajtót. Az amerikai elnök a twitteren keresztül tartja a kapcsolatot a támogatóival és kerüli el a média szűrőjét. Vagyis a tényektől függetlenül képes eljutatni üzenetét 40 millió emberhez. Célja az, hogy lejárassa a vele szemben kételkedő orgánumokat, hiteltelenné tegye mindazt, amit azok kinyomoznak róla. Mivel nem tud közvetlenül fellépni azokkal szemben, a szerepüket igyekszik kisebbíteni, ideértve hogy rontja a hitelüket.
Ezzel szemben Orbán Viktor gondoskodott arról, hogy a sajtó nagy része beálljon a sorba. A csúcs az volt, amikor egy botrány kapcsán, 2016 végén 12 kormányhű megyei lap ugyanazt az interjút közölte a politikussal. A sajtószabadságot 8 éve korlátozzák, törvényekkel, adókkal, felvásárlással és más trükkökkel. Így frekvenciát tagadnak meg, hirdetéseket törölnek, nyomás alá helyeznek adományozókat, működési engedélyt vonnak vissza. Ennek fő kivitelezője a médiahatóság, amelynek tagjait egytől-egyig a hatalom nevezi ki. A közmédia a legtöbb hírt az MTI-től veszi át, amelyet szintén a kormány tart kézben. De a miniszterelnök próbálja az egész tömegtájékoztatásra kiterjeszteni befolyását. Az ellenzéki média hatóköre korlátozott, a túlélés a tét. Leginkább internetes portálokról van itt szó, amelyek bevételeiből éppen csak futja az adóra.
Az Orbán-család csodálatos meggazdagodásáról ír a hetilap, kiemelve, hogy az euroszkeptikus miniszterelnök rokonai és bizalmasai uniós pénzekből lesznek milliomosok. Csakhogy a vő ügye a biztosra vett kétharmados többségbe kerülhet. A kormányfő nyilvánosan szívesen szidja az uniót, Brüsszelt az egykori szovjet Politikai Bizottsággal emlegeti egy lapon, és az állítja, hogy az EU szét akarja verni a magyarok nemzeti identitását. Magánemberként azonban megvan minden oka, hogy elégedett legyen a „birodalommal”, hiszen hozzátartozói, illetve hozzá közelálló vállalkozók hatalmas hasznot húznak a közösségi pénzeső áldásaiból – nyilvánvalóan részben csalás útján. Az OLAF képviselője az újságírónak megerősítette, hogy súlyos szabálytalanságokat és érdekütközéseket tártak fela Tiborcz-affér kapcsán. Az Elios nem cáfolja egyértelműen a vádakat, de szerinte a magyar sajtó politikai indítékból foglalkozik a történtekkel.
A Tiborcz-história persze kirívó, de messze nem rendkívüli: Orbán apjának és egyik fivérének vállalkozásai szintén milliós nagyságrendben jutottak uniós támogatásokhoz. A szubvenciók egyik legnagyobb haszonélvezője a politikus „kedvenc oligarchája, Mészáros Lőrinc. Magyar Bálint úgy nyilatkozott a Spiegelnek, hogy a vej esete egyáltalán nem kivételes, az a maffiaállam normáiból és szerkezetéből fakad. Ugyanakkor Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Intézet politológusa szerint van abban valami, hogy a botrány nem véletlenül robbant ki éppen a választás közeledtével. Csakhogy feltűnő, miként vastagodnak meg egyes emberek Orbán környezetéből. Így azután a Fidesz jó pár százalékot veszthet az ügy miatt. Még az is lehet, hogy elúszik a kétharmad miatta.
Mészáros Lőrinc, a gázszerelőből lett oligarcha, Orbán Viktor falujának polgármestere egyetlen cégbe viszi be a vagyonát, amitől csak még jobban megerősödtek annak részvényei. Az Opus Global Nyrt., amelyben az üzletembernek közvetlenül 23 %-os tulajdona van, 80 milliárd forintot akar jutni úgy, hogy értékpapírokat bocsát ki és azokat magánérdeklődőknek adja el. Kiterjed építőipari, energetikai és búzafeldolgozó vállalkozásokra. A tranzakciót előreláthatólag június végéig bonyolítják le. A hírre a jegyzés 11 %-kal ugrott meg, amire egy hónapja nem volt példa. A Mészáros-birodalom az utóbbi időben egyre terjeszkedik, az utóbbi egy évben megsokszorozta vagyonértékét, mert feltételezik, hogy hasznot húz majd a miniszterelnökhöz fűződő kapcsolatból. A holding egyik zászlóshajója, a Konzum jelezte, hogy érdekelné a Telenor megszerzése is. Orbán Viktor törvénnyel kényszeríti a közszolgáltatókat, bankokat és erőműveket, hogy adják át vállalkozásaikat magyar kézbe. A magas tőzsdei árfolyamok dacára egyes intézményi befektetők azonban óvakodnak attól, hogy pénzt tegyenek ezekbe az érdekeltségekbe, mert nem lehet pontosan felbecsülni azok értékét, illetve politikai kapcsolatait.
Kikelt a bírálók ellen a román korrupció-ellenes ügyészség vezetője és az ügy csak tetézi a vitát a jogállamról a keleti tagállamokban. Laura Codruta Kövesi azzal vádolt meg politikusokat és üzletembereket, hogy azok vissza akarják vágni hivatala jogkörét. Mint mondta, ha jóváhagyják az igazságszolgáltatás reformját, akkor ők onnantól kezdve senki ügyében nem nyomozhatnának, beleértve magas rangú állami vezetőket. Megszólalása tükrözi Brüsszel aggodalmát a tervezett változtatások miatt. A Bizottság összecsapott Magyarországgal és Lengyelországgal is, mert úgy ítélte meg, hogy azok megszegték az EU jogszabályait és értékeit. Kövesi megjegyezte, hogy rágalomhadjárat folyik ellenük, miközben a készülő törvénymódosítások alapjaiban rendítenék meg a korrupció-ellenes küzdelmet. Jelenleg nyomoznak a többi közt Dragnea, a kormányzó szociáldemokraták nagyhatalmú elnöke ellen is.
A General Electric eladja 5 magyarországi lámpagyárát a GE Hungary volt elnökének, de azt nem tudni, hogy Jörg Bauer mennyit fizet. Mindenesetre az ügylet több mint 4 ezer állást érint és azt jelzi, hogy az óriáskonszern hozzálátott, hogy megváljon egyik legrégebbi és legnevezetesebb üzletágától, miután az egyre kevésbé nyereséges. Az előzetes szerződés kiterjed több üzemre is, nem csupán Európában, hanem a Közel-Keleten, Afrikában és Törökországban és magában foglalja az autólámpagyártás értékesítését is. Az új cég Tungsram Csoport néven fut majd, de átmenetileg használja majd a GE márkanevet is. A végleges egyezségig a GE szerint június végére jutnak el.