- A Bizottság joggal akar érvényt szerezni Lengyelországban a bíróságok önállóságának, mert bizonyos határokat senki sem léphet az, ha az unió tagja akar maradni.
- Az európai szélsőjobb legkitűnőbb ideológusainak rendez konferenciát az Orbán-kormány kitartottjaként Schmidt Mária egyik szervezete.
- A demokráciát kell megvédeni jövőre a populisták és a szélsőjobboldaliak ellen, ugyanakkor nem kizárt, hogy kelet-nyugati ellenségeskedés miatt kettészakad az EU.
New York Times
A vezércikk a Magyar Hírlapot idézi annak bizonyságaként, hogy az európai szélsőjobb előre megjósolható módon felháborodásba tört ki „egy szuverén állam ellen forduló arctalan bürokrácia” miatt, miután a Bizottság ezidáig példátlan eljárást indított a lengyel kormánnyal szemben. A Fidesz közeli újság azt mennydörögte, hogy Brüsszel meg akar büntetni bizonyos államokat, amelyek ellenzik a muszlim migránsok áttelepítését. Pedig – mutat rá az elemzés – szó sincs erről. Az EU többször is figyelmeztette a Jog és Igazságosságot, hogy elfogadhatatlanok annak próbálkozásai az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásására, mivel itt az unió és a nyugati demokrácia egyik alapelvéről van szó. Ám amikor a varsói kormány mégis jóváhagyta, hogy a bírákat a jövőben politikai alapon nevezhessék ki, az uniónak nem maradt más választása, mint a 7-es cikkely.
Igazából azonban a „nukleáris szankció” tehát a lehető legsúlyosabb szankció inkább jelképesnek számít. És Magyarország már jelezte, hogy nem járul hozzá a lengyelek szavazati jogának megvonásához. De az a tény, hogy Brüsszel most először folyamodik ehhez az eszközhöz, különleges dorgálással ér fel a hatalom és Kaczynski számára. Az nyilvánvaló, hogy a politikus és a hozzáhasonlók egyáltalán nem tisztelik a jogállamot. Amióta csak hatalomra került, támadott minden ellenállást nacionalista programjával szemben, legyen szó az EU-ról, a sajtóról, bíróságokról, mondván, hogy itt a nép akaratát veszik semmibe.
A helyzetet leginkább a lengyel népnek kell megoldania. Ám az önálló igazságszolgáltatás fontos feltétel az egységes piac működéséhez. A törvények betartatása vitathatatlanul a Bizottság jogkörébe tartozik. A testületnek most határozottan meg kell magyaráznia Kaczynski híveinek és a többi nacionalista európai erőnek, hogy vannak vörös vonalak, amelyeket senki sem léphet át. Nem azért, mert Brüsszel így akarja, hanem a saját érdekükben. A bíróságok függetlensége legfőbbképpen ilyen határvonalat jelent.
https://www.nytimes.com/2017/12/28/opinion/eu-poland-democracy-vote.html
Der Standard
Az egyik kormány közeli magyar szervezet ultrajobbos előadókat hív meg a január végén esedékes tanácskozásra, amelyen Szíjjártó Péter is felszólal. A tudósítás úgy értékeli a fejleményt, hogy a jobboldali-populista Orbán-kormány ideológiailag felfegyverkezik. A téma Európa jövője lesz, és a vendégek között ott látni majd Götz Kubitscheket, az új német szélsőjobb sztárját. Ő tartja az egyik vitaindító előadást. A megnyitó beszédre pedig Milo Yiannopuloszt kérték fel, aki a radikális amerikai portálnál, a Breitbartnál dolgozott. Ám távoznia kellett, mert a pedofília elfogadását sürgette. Szerepel továbbá az előadók sorában az iszlám francia bírálója, Pascal Bruckner, és a brit szociológus, Frank Füredi, aki liberális álláspontról igyekszik védelmébe venni az orbáni politikát. A rendező intézménynél a vezetést a kormány nevezte ki és állami pénzek szolgálják a működést. A főtitkár, Schmidt Mária a miniszterelnök bizalmasa, aki évek óta azzal tűnik ki, hogy az új-jobbos elméleteket szajkózza.
A szimpózium középpontjában olyan témák vannak, amiket egyaránt fontosnak tart a magyar kormány, valamint a szélsőjobb. Az egyik munkacsoport pl. a kulturális háborúkat és a kultúrák összecsapását tekinti át. Szóba kerül továbbá az Európát sújtó identitási válság, független gondolkodók megbélyegzése. A bírálók szerint Orbán Viktor csapata már régen egészen közel került a nemzetközi új jobboldalhoz és annak szélsőséges kinövéseihez, hiszen völkisch ideológiát hirdet és gyűlöletpropagandát folytat minden ellen, ami liberális és idegen. Ezért azután nem meglepő, hogy az új jobbos világ egy-két híressége Budapesten vert tanyát. De a holokauszt osztrák tagadója, Gerd Honsik is zavartalanul él Sopronban. Ám a készülő konferencia az első alkalom lesz, hogy egy uniós kormány fórumot nyújt a szélsőjobb olyan ideológusainak, mint Kubitschek.
https://derstandard.at/2000071150809/Ungarn-holt-Neo-Rechte-fuer-Europa-Konferenz
Washington Post
Ann Applabaum jövőre megpróbálja elkerülni azt a két szót, hogy „szélsőjobbos” és populista”, mert mindkettő általános jelző, amellyel le lehet írni az adott jelenséget, csak éppen eufémizmus, vagyis elleplezi, hogy pontosan miről is van szó. A neves kommentátor szerint már régóta esedékes, hogy újragondoljuk a jobb- és baloldal fogalmát, nem beszélve a „szélsőjobb”, illetve a „szélsőbal” kifejezésről. A szélsőjobb semmilyen értelemben nem konzervatív, és nincs sok köze a középjobbhoz sem, mivel a nemzetállam nagyobb szerepét szorgalmazza. Vagy mint Magyarországon a kormánypárthoz közeli oligarchákat futtatja. Ennél is fontosabb azonban, hogy az ilyen erők nagyobb jogkört akarnak maguknak, ha hatalmon vannak. Gyanakvással figyelik az újságírókat, a bíróságokat, a közalkalmazottakat, az egyetemeket, de még a rendőrséget is, ha az megkérdőjelezi, hogy mennyire tesznek eleget a törvénynek. Amerikában a populisták a kisebbségek képviselik, de ők sem konzervatívok. Osztják viszont az európai szélsőjobb ellenszenvét a demokratikus politikai rend minden intézményével szemben.
Hogy akkor milyen szót kell használni a szélsőjobbos és populista helyett? Egy holland író úgy gondolja, hogy voltaképpen fasiszta az, aki a félelemre épít, az idegengyűlöletet gerjeszti és megveti a demokratikus intézményeket. Rob Riemen azt írja legújabb könyvében, hogy ha populistának nevezik az ilyen embereket, azzal megint csak azt leplezik, hogy ismét a fasizmus kísérti a nyugati társadalmakat. Ám a kifejezést annak idején Olaszországban találták ki, és az összekapcsolódott a tömeges erőszakkal, sorozatos gyilkosságokkal, a világháborúval. A mai szélsőséges utódokról ilyesmit semmiképpen sem lehet állítani, és ugyanez vonatkozik a „nemzeti szocialista” terminus technicusra is, bár az efféle mozgalmak etnikai alapon hirdetik a nemzeti identitást, egyben sokkal nagyobb gazdasági szerepet követelnek az államnak. Ám a szó a nácikat idézi és ez sértő. Akárcsak az, hogy „neobolsevik”.
Alighanem az jár a legközelebb az igazsághoz, amit a politológus, Jan-Werner Müller javasol, hogy ti. pluralistaellenesnek kell nevezni őket. Hiszen itt olyan pártokról van szó, amelyek magukon kívül nem ismerik el senki másnak a jogát, hogy gyakorolja, vagy megossza a hatalmat. Úgy akarják beállítani, hogy kizárólag ők a „nép” vagy a „nemzet” törvényes szószólói. Igyekeznek meggyengíteni minden polgári vagy politikai intézményt, amely korlátozhatná őket. Nem véletlen, hogy a Fidesz, illetve a PiS nekiment a bíróságoknak. Vagyis ne legyen kétség afelől, mi a tét az új évben: nem csupán a politika, hanem a demokrácia maga.
Die Presse
A kommentár nem tartja jó ötletnek, hogy pénzügyi nyomással és kötelezettségszegési eljárással próbálják meg rávenni a kelet-európaiakat Brüsszel álláspontjának elfogadására, és úgy véli, hogy a kísérlet nem is válik be. Olyannyira nem, hogy az elemzés még azt is felveti: az ellentét megosztottsághoz vezet. Épp ezért nevezi örvendetesnek, hogy Tusk, a Tanács elnökeként kijelentette: hatástalan a kvótarendszer. Azaz őrült elképzelés Merkel részéről, hogy minden európainak nyakába lőcsöljenek mindenféle, törvényes és illegális migránsot. Jövőre pedig az fenyeget, hogy teljes erővel kirobban az elemi viszály a dublini rendelkezések reformja kapcsán. A visegrádiak ugyanis bizonyosan nem fogják hagyni, hogy csőbe húzzák őket. Együttesen jelentős súlyt képeznek és meggyőződésüket osztják Ausztriában, valamint Németországban is (CDU, AfD).
A konfliktus kapcsán alapvetően arról van szó, hogy milyen EU-t akarnak a polgárok. A keletiek bizonyos elképzelései értetlenségbe, döbbenetbe, sőt nyílt elutasításba ütköznek a régi tagok soraiban, főleg az elit részéről, a lakosságra ez már nem annyira igaz. De nem tetszik, hogy folyton a kereszténységre és az egyházra hivatkoznak, hogy erős a nemzeti irány, hogy tekintélyelvű irányításra hajlanak, viszont lazán állnak hozzá a demokratikus fékekhez és ellensúlyokhoz. Továbbá, hogy nem kérnek a túlságosan liberális-világi társadalmi modellből, Magyarország esetében kétértelműen viszonyulnak a putyini Oroszországhoz. Mindez egyre nagyobb elidegenedést váltott ki Berlinben, Párizsban és Brüsszelben, és nem is alap nélkül.
Ezzel szemben áll ugyanakkor, hogy a V4-ek migrációt kezdettel fogva helyesebben ítélték meg, mint a német kancellár Európája, és hogy Orbán joggal zárta le a határokat, amiért mégis megvetik, ahelyett, hogy tisztelnék. Azt is figyelembe kell venni, hogy a 4 állam polgárai más EU-t akarnak, mint a berlini vagy brüsszeli elit. Az értékek, meggyőződések vitájában nem bürokratikus, gazdasági erőre, hanem érvekre és vonzó értékekre van szükség. Teljesen mindegy, hogy mi a téma. Ám ha megpróbálják mégis rákényszeríteni a Bizottság véleményét a visegrádiakra, vagy bárki másra, az valóban szakadást idézhet elő.
Die Welt
A németek elégedetlenek az unió migrációs politikájával, főként a külső határok védelmét tartják gyengének. Az egykori NDK-ban, tehát az ország keleti felén ugyanakkor minden 2. ember kívánatosnak gondolja, hogy az EU legyen keményebb a menedékkérőkkel, nyugaton csak 39 % véli ugyanígy. Ez derül ki a legújabb közvélemény kutatásból. 66 % válaszolta azt, hogy a Törökországgal, illetve Líbiával kötött egyezmény nem jelent hatékony eszközt az illegális bevándorlás ellen, többet kellene tenni a határok őrizetéért. Egyébként minél fiatalabb valaki, annál liberálisabban áll hozzá a menekültkérdéshez, és a férfiak jóval szigorúbbak, mint a nők az illegális bevándorlók ügyében.
Az már korábban napvilágra került a felmérésből, hogy a kvóta kapcsán a német lakosság többsége Brüsszel pártján áll, és azt mondja, hogy szükség esetén kényszeríteni kellene azokat az országokat, amelyek megtagadják a szolidaritást. Vagyis várhatóan éleződik a kérdésben a viszály a Visegrádi Csoporttal. Egyébként itt is földrajzi választóvonal húzódik Németország két fele között. Nyugaton 53 % üdvözli a menedékkérők kötelező befogadását, keleten azonban csupán 43 %. Keleten ugyanennyien látják úgy, hogy az érintett kormányokra kell rábízni a döntést, nyugaton ezt csupán 33 % támogatja. Egyébként most jött ki az adat, hogy a legfontosabb válságövezetekből érkezett migránsok csaknem 60 %-a szakmunkásként, illetve diplomás állásban dolgozik. Főként a kis- és középvállalkozások alkalmazzák őket.
Guardian
A korrupció árnyékolja be Bulgáriát, ráadásul egy szélsőjobbos párt is a kormány tagja, miközben az ország 3 nap múlva átveszi az unió soros elnöki teendőit. A Transparency International szerint a bolgárnál nincs korruptabb tag az EU-ban. A szófiai Demokrácia Kutató Intézet elnöke szerint a megvesztegések hálózata olyan színtű, hogy az már foglyul ejtette magát az államot is, az egész társadalmat behálózza. Brüsszel továbbra is különös figyelemmel követi – Romániával együtt – az országot, hogy az betartsa az európai normákat. Ám van, aki fél, hogy a közelgő elnökség miatt a Bizottság kesztyűs kézzel bánik majd Szófiával. Az is az elnéző bánásmód mellett szól, hogy Bulgária nem számít problémásnak. A lengyelekkel ellentétben nem kell szankcionálni a jogállam megsértése miatt. Nem harcol a szervezettel a kvóták miatt, mint a magyarok, és a görögöktől eltérően nem kellett pénzügyileg megmenteni.
Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet igazgatónője a Brexit és a lengyel vita kirobbanása óta változást tapasztal Brüsszel hozzáállásában. Mint mondja, Bulgária esetében a bajok ellenében az nyom többet a latban, hogy az ország a rendszer része akar lenni. Úgy hírlik, hogy Boriszov miniszterelnök úgy gondolja: voltak idők, amikor a kisebb tagállamok nagyon féltek Brüsszeltől. Ám ha most megvan a költségvetési stabilitás és támogatod a jelentős döntéseket, akkor nem lesz gondod az EU-val. Az elnökség idején inkább az idegengyűlölő Egyesült Hazafiak szövetség miniszterei miatt várható probléma, mert több megszólalásuk is kiverte a biztosítékot az unió központjában.
Die Presse
Az európai jog egyik szakértóje kifejezetten borgőzös elképzelésnek minősíti, hogy az új osztrák kormány kettős állampolgárságot akar adni a Dél-Tirolban élő félmillió osztráknak. Stefan Brocza emlékeztet arra, hogy az érintettek onnantól kezdve igénybe vehetnék Ausztriában a szociális ellátó rendszert, noha adót nem ott fizetnek. Azon kívül a Kurz-kabinet teljesen feleslegesen hajtogatja imamalom-szerűen, hogy a dél-tiroli osztrák népcsoport az ország fokozott védelme alatt áll. Olaszországban ugyanis jól működik az évtizedek alatt aprólékosan kialakított kisebbségvédelmi mechanizmus, ám az azonnal odalesz, amint olaszokból egy szimpla bécsi hivatalos nyilatkozattal osztrákot csinálnak. Arról nem beszélve, hogy a lépés iskolát teremtene, mert pl. Orbán Viktor is rájöhet egy szép napon, hogy Burgenland nem egészen 100 évvel ezelőtt még Magyarországhoz tartozott. Tehát hol vonják meg a történelmi határokat? Szóval ideje volna az egész kollektív honosítást elfelejteni, mert az rossz ötlet.