Emlékezetes: Orbán kivételes államférfinak nevezte Horthyt, aztán Szijjártónak kellett valahogy visszalapátolnia a szennyet a lóba. Azóta a kormány hivatalos kommunikációja is felemássá vált – se kiköpni, se lenyelni nem akarják a kormányzót.
Nem most kezdődött a Horthy körüli pávatánc persze. Orbán 2015 decemberében még viszonylag ridegen bánt az egykori kormányzóval. A parlamentben egy szobor-állítási vita során kijelentette: Magyarország 1944. március 19-én elveszítette szuverenitását. A megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal. Ez érvényes Horthy Miklósra is.
Néhány héttel később, 2016 februárjában, évértékelő szeánszán már messze nem volt ennyire elutasító, sőt. “A mai helyzetünket meghatározhatnánk a Horthy-rendszer mérőszalagjával is. Ez azonban veszélyes ingovány, vizenyős, lápos és lidérces vidék. Jobb az ilyet elkerülni. Annyit azért mondhatunk, hogy országvesztés, megcsonkítás, gazdasági világválság ellenére is talpra álltunk, derékba fűrészelve is hajtást hoztunk, kiemelkedő diplomáciai, katonai és gazdasági sikereket értünk el. Nemzeti össztermékünk koponyánként számolva meghaladta Spanyolországét, Írországét, Finnországét és Portugáliáét, nem is beszélve Lengyelországról, Jugoszláviáról és Romániáról.” Kritikai él egy csepp se, sőt, idealizált világként ábrázolja Orbán azt a rendszert, amelyről saját állítása szerint is jobb elkerülni a fényezést.
Végül idén júniusban odáig jutott a kedves vezető, hogy immár Horthy kiemelkedő államférfi. Olyannyira, hogy később kijelentette: “egészen egyszerűen ellentétes a józan ésszel”, hogy nem lehet a kormányzót kiemelkedő államférfinek nevezni. (Elvégre ő nevezte ki a kiemelkedő államférfi Bethlent – szól az orbáni indoklás. Szálasi kinevezéséről Orbán hallgat.)
Néhány nappal később Szijjártó Péter a nemzetközi felháborodás hatására próbálta helyre tenni, pontosítani, kijavítani, magyarázni Orbán szavait: Horthy Miklós tevékenységéhez pozitív és ugyanakkor kiemelkedően negatív időszakok is tartoznak – most már látjuk, e kettős beszéd lett a hivatalos kormányzati álláspont a kormányzóval kapcsolatban.
A napokban Rogán propaganda minisztériumának államtitkára, Dömötör Csaba foglalta össze ekképp a hivatalos Horthy-álláspontot: “A XX. századi történelmi szereplők megítélése elsősorban a történészek feladata. Horthy Miklós tevékenységének pozitív és kiemelkedően negatív vonatkozásai is vannak. Egyértelműen az utóbbiak közé tartozik, hogy esküjével ellentétben nem védte meg a magyar nemzet részét képező magyar zsidóságot. A történelmi bűn kategóriájába tartozik, hogy hivatali ideje alatt a magyar zsidóságot diszkrimináló jogszabályok születtek, és több százezren váltak a holokauszt áldozatává.”
Innentől tehát hivatalos: a Orbánnak eszébe sincs szembe nézni a történelmi tényekkel, kizárólag a vélt vagy valós választói attitűdöt nézik. Tévedés mindezt antiszemitizmusként kezelni – ez a kormány nem antiszemita. Ennek a kormánynak és Orbán Viktornak nincs karakteres elvi meggyőződése, felesleges lenne sarokpontokat keresni a világképében. Egyet kivéve: a hatalom minden áron való akarását. Ehhez pedig – számukra – vajmi kis ár, ha szembe kell köpniük egy-két évvel korábbi önmagukat.