Ha bárki bármilyen összefüggést lát a jelen eseményekkel, az csak elfogult, hazaáruló liberálbolsevik lehet. Egy Soros-bérenc.

Ez a részlet egy 1952-es értekezlet jegyzőkönyvéből való:

Feljegyzés a Vár építésével kapcsolatban összehivott értekezletről.

Budapest, 1952. április 8.

Jelen vannak: Rákosi Mátyás, Gerő Emő, Horváth Márton, Vas Zoltán, Sátor János, Szíjártó Lajos, Cséki Sándor, Janáki István, Gádoros Lajos, Benkhart Ágoston, Varga Ferenc és Lasz Tamás elvtársak.

Rákosi elvtárs: Az-első, amiben megállapodhatunk, hogy határoljuk el a problémát, csak a szigorúan vett várpalota épületéről beszéljünk. Ne vegyék bele a Sándor palota kérdését. A többi kérdés megoldására legjobb lesz, ha átadjuk Budapest Fővárosának.

A Vár épülete egy nagyhatalomnak, nem akármilyennek, egy monarchiának volt a reprezentatív épülete. A császár és király meg akarta mutatni a népnek a gazdagságát. Speciális céljai voltak vele a monarchiának. A célt elérte, amikor Vilmos császár Budapestre látogatott, meg is volt lepve. Nemcsak a magyaroknak épült, hanem az osztrák császárnak is, amikor királyokat fogadott, nem egyszer idejött.

Vasárnaponként pedig 1 forintért a népnek mutogatták, hogy az emberekben erősödjön a császár isteni eredete iránti hit. Nemcsak a császárok száma, de a királyoké is alaposan megfogyatkozott és hamarosan el fog fogyni. Nekünk elég a Parlaament  reprezentációs célra.

1905-ben, amikor gatyás parasztok látogatták a várat, köpködtek, hogy idemegy a mi adónk.

Nem szeretném, hogy ugy állítanánk helyre a várat, hogy végül az a jogos panasz és szemrehányás jönne, hogy feleslegesen, vagy ál történelmi entuziazmusból, felesleges költekezéssel állítanánk helyre.

Akkor volt még ennek valami létjogosultsága, az ország 21 milliós lakósu volt, tartozéka az 50 milliós monarchiának.

A dokumentumot Kókay György közölte 2001-ben a Budapest Történeti Múzeum által kiadott Tanulmányok Budapest Múltjából című periodikában, a dolgot a 444 szúrta ki.