A Rogán-féle minisztérium januárban készített el egy, a turisztikai központosításával foglalkozó tervet, amelynek az egyik része lett volna a budapesti hop on-hop off-buszok “megrendszabályozása”. Hogy-hogy nem, egy Fidesz-közeli cég is indult a pályázaton a buszok működtetésére. Milliárdokat zsebeltek volna be, a fővárosi közgyűlés zárt ülésen elmeszelte az egészet.
Korábban mi is írtunk róla: a fővárosi közgyűlés még júliusban úgy döntött, hogy jövőre a jelenlegi hat helyett egyetlen cég fog csak engedélyt kapni városnéző buszok üzemeltetésére. Ezt a pályázatot fújta le most a fővárosi közgyűlés.
Kiderült: az a cég, amelyik megnyerte volna a tendert, gyanúsan sokat kaszált volna.
Az előterjesztést a nyáron zárt ülésen tárgyalták, és a főpolgármester is csak arról beszélt, hogy „egyszer egy ilyen busz meghúzta a kocsiját.” (Arról nem volt szó, mi köze ennek a Fidesz turisztikai központosítási terveihez, pedig nagyon sok köze van hozzá. Erről a keretes írásunkban olvashat.)
A testület fideszes többsége által megszavazott javaslat szerint 2017. január 1-től már csak az úgynevezett koncessziós eljárásban kiválasztott cég vagy konzorcium végezheti ezt a tevékenységet, a koncessziós jog pedig húsz évre szólna. A jelentkezőknek (kizárólag zártkörű részvénytársasági formában működő cégeknek), vállalniuk kellett, hogy tavasztól őszig legalább 25, az előírt környezetvédelmi szintet teljesítő buszt üzemeltetnek. Az viszont nem derül ki, hogy mik a műszaki feltételek, mert ez a melléklet egyszerűen kimaradt az előterjesztésből.
A koncessziós eljárásban viszont a megajánlott díj csak 40 százalékos súllyal esne latba, 60 százalékot az üzleti tervvel, illetve a szakmai koncepcióval lehetne elérni, vagyis a szubjektív szempontok erősebbek, mint a számszerűsíthetők.
Tarlóséknak is gyanús lett
A városháza szakértői szerint a legjobb ajánlatok is óriási extraprofitot kaszáltak volna. A HVG pedig kiderítette: az ajánlattevők között feltűntek a fideszes haverok is. Így lefújták a monopolizálási tervet, de csak egy időre. A fővárosi közgyűlés ismét zárt ülésen érvénytelennek ítélte a kiírt tendert.
A BKK-nak most új koncessziós pályázatot kell kiírnia, az eddigi négy, piacon működő vállalkozás pedig további fél évig megkapta a működési engedélyt. Mivel a pályázaton csak azok a cégek indulhattak, amelyeknek az elmúlt három évben a turisztikai célú buszoztatásból származó árbevétele nem volt kisebb, mint 1,2 milliárd forint, csak három cég indulhatott a pályázaton.
A Magyar Nemzet értesülései szerint a legjobb ajánlatot tevő cég, a francia-brit hátterű The Big Bus Company Ltd. adta 130 milliárdos bevételi tervvel, a főváros koncessziós díjból 10 milliárdot kapott volna, és a minimális buszszámon (25 db) túli további buszok után darabonként évente félmilliárdot. Az ajánlatokat vizsgáló szakértők pedig azt állapították meg, hogy a cégek a megadott díjak alapján rendkívüli mértékű extraprofitot realizálnának.
A második legjobb ajánlatot adó cég jordániai hátterű, és tulajdonosai között ott van Zakaria Hamdan, aki a budapesti Buddha Bár luxusszállodában érdekelt Szamir Hamdan testvére. Jordániával virágzóak a kormány gazdasági kapcsolatai, és a Pharaon-ügyben is van jordán szál: a szaúdi milliárdosnak Jordánia tiszteletbeli konzulja, Zaid Naffa kért vízumot, ő mutatta be Orbán Viktornak Pharaon “professzort”, és Lázár Jánossal is találkozott.
Mindenre rátennék a kezüket
A kormány turisztikai koncentrációs tervet dolgozott ki még az év elején: egy új, erősen központosított állami intézményrendszerrel venné át az idegenforgalom irányítását. A legfontosabb sporteseményektől kezdve a nagy koncerteken és fesztiválokon át mindent központilag koordinálnának, sőt, lenne egy sor esemény, amit maguk szerveznének – tudta meg a hvg.hu még az év elején.
Az anyagot a Miniszterelnöki Kabinetiroda jegyzi, jóváhagyója Rogán Antal miniszter.
A cél: „a turizmussal kapcsolatos állami feladatok átszervezése, bővítése, a teljes idegenforgalmi ág lefedése” a hatékonyabb működés érdekében, illetve azért, hogy több legyen a turizmusból származó állami bevétel. Vagyis az ágazatból befolyó pénzt növelnék, „mind összegében, mind a GDP-hez való hozzájárulás arányában”.
Az állami bevételnövekedéshez pedig a turizmus egészét lefedő új intézménystruktúra kell, amely egységes koordinációs, illetve marketingstratégiát követ, és kidolgozza „a jövőbeni magyar turizmus koncepciót”. Ebben egyébként fontolóra vennék „Budapest központi szerepének további erősítését”, mind a konferencia-, mind a szabadidő-turizmusban, de újragondolnák az olyan kiemelt vidéki területek fejlesztési stratégiáját is, mint a Balaton, a borvidékek vagy a gyógyfürdők.