- Az ENSZ emberi jogi nagykövete szerint más államokat is megfertőzhet Európában, hogy a magyar és a lengyel kormány folyamatosan megnyirbálja a demokráciát.
- Most ugyan megmenekült a Földközi-tengeren hányódó több mint 600 menekült, de ha egyes országok azt mondják, hogy a csónak megtelt és nincs egységes migránspolitika, abból még nagy gáz lehet.
- Meghökkenést váltott ki Orbán Viktor újabb provokatív kijelentése, mármint Olaszország végre megmutatta, miként kell a nem kívánatos jövevényekkel (el)bánni, bár a példaadásban éppenséggel Magyarország is élen jár.
Az ENSZ emberi jogi nagykövete arra figyelmeztetett, hogy Magyarország és Lengyelország lecsap a sajtóra, az igazságszolgáltatásra és az emberi jogokra, ám ez veszélyes, mert a demokrácia és a jogállam korlátozása továbbterjedhet az egész földrészen. Birgit Van Hout, aki a kontinens helyzetéért felelős a világszervezetben, rámutatott, hogy máris hasonló folyamat játszódik le az osztrákoknál, olaszoknál, máltaiaknál, románoknál és szlovákoknál. Úgy értékelte, hogy a demokrácia lebomlása forog kockán és a dominóhatás megrendítheti az európai értékeket. Hozzátette, hogy az emberi jogok védelmezői egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. Egyben üdvözölte, hogy az EU jogállami eljárást indított Lengyelország ellen és felszólította az üzleti világ képviselőit, hogy ők is hallassák hangjukat a jogsértések ügyében.
A magyar szakminiszter szerint az EU-nak nem kellene elkapkodnia, amikor értékeli nálunk az igazságszolgáltatás reformját. Trócsányi László óvott attól, hogy Brüsszel túllépje a jogkörét, mert alapvetően olyan ügyről van szó, amely nemzeti hatáskörbe tartozik, azaz az unió nem szabhatja meg a változtatások kereteit. Azzal érvelt, hogy az alapfeltétel a bírák függetlensége, azt nem érheti semmiféle kihívás és nem is éri. Hozzátette, hogy a Bizottság túl messzire menne, ha az anyagi támogatásokat a jövőben a normák betartásától tenné függővé, mert az elfogadhatatlan, hogy a testület értékelje a jogállam helyzetét, annak ugyanis óhatatlanul politikai színezete lesz.
A miniszter arra is kitért, hogy az uniónak nem kellene beavatkoznia a Handó Tünde, illetve a bírói szervezet vezetői között zajló vitába a bírák kinevezése kapcsán, mert mint kifejtette, az megint csak az országra tartozik. Fleck Zoltán jogászprofesszor ugyanakkor úgy látja, hogy a közigazgatási bíróságok felállításával veszélybe kerül még az is, ami megmaradt az igazságszolgáltatás függetlenségéből. A kormány megmutatja, hogy nem tűr el semmiféle ellenkezést. Trócsányi ezzel szemben azt hangoztatta, hogy olyan, mintha egy kirakatpert látnánk, de a bírálat elsietett, mert még senki sem tudja, miként működnek majd az új bíróságok. Azon kívül szerinte méltatlan azt állítani, hogy az általa előterjesztett javaslat veszélyeztetné a jogállamot.
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy a tengeren bolyongó 629 menekült befogadásával Spanyolország megkönnyebbülést hozott nem csupán ezeknek az embereknek, hanem az egész földrésznek, ám a kaotikus bevándorlási politika miatt más fontos célok kerülnek veszélybe Európában. A Madrid által dobott mentőöv rávilágít, hogy minden országnak foglalkoznia kell a migrációs gondokkal. Egyetlen mentőakció még nem jelent stratégiát. De az biztos, hogy elfogyott az olaszok türelme, hiszen az EU magukra hagyta őket, miközben csak az idén 120 ezer menedékkérő érkezett hozzájuk. A választásokat sok helyen befolyásolta, hogy az uniónak ebben a kérdésben nincs egységes irányvonala. Orbán Viktor meglovagolta a bevándorlás-ellenes érzelmeket, így került ismét kormányra.
Szükség van a közös fellépésre, és a választ az európai fővárosokban találják meg, nem a tengeren. A közelgő EU-csúcson igazolni kell, hogy az unió vezetése képes többre is, illetve, hogy nagyobb egység is lehetséges ebben a kérdésben. Hiszen a szervezetnek közben Trump miatt úgy kell cselekednie, mint egy gazdasági nagyhatalomnak. Ám ez nem fog menni, ha a tagok a migráció kapcsán civakodnak. A múlt héten kudarcba fulladtak az előkészítő megbeszélések. A magyar és a lengyel kormány elutasít mindenféle kvótát. A tagoknak azonban követniük kellene a német kancellárt, aki a minap letette a garast a kérdésben. Ha nem javul a migrációs politika, akkor odalesz az EU erkölcsi tekintélye az emberi jogok kapcsán, felvirágzik a romboló nacionalizmus, azt megérzi Schengen és csak tovább gyengül az integráció képessége, hogy együttesen járjon el.
A magyar miniszterelnök üdvözölte, hogy Olaszország nem engedte kikötni a menekülthajót és hasonlóképpen nyilatkozott szlovák kollégája is, habár nem annyira lelkesen, mint Orbán Viktor. A magyar vezető nagy változást lát az új olasz kormány alatt és ezt nagyszerűnek tartja. Egyben támogatásáról biztosította Rómát. A magyar álláspont érzékeltetésére a lap megjegyzi, hogy az ország Orbán alatt évek óta idegenellenes politikát folytat. Bezárkózik, kerítést épít a migránsok ellen. Csak igen kevés embernek adatik meg, hogy benyújthassa a menedékkérelmet. Propaganda hadjáratok és korlátozó törvények segítségével már-már bűnözőknek állítják be a menekülteket segítő civil szervezeteket. Budapest szemszögéből szóba sem jöhet semmiféle kvóta. A tegnapi budapesti közös sajtótájékoztatón egyébként Pellegrini kijelentette, hogy az olaszok döntése csupán a kezdet. Mostantól kezdve azonban más államok is rákényszerülnek, hogy hatékonyan védjék meg a külső határokat és ne csak méregdrága mentőakciókban gondolkodjanak.
A magyar-szerb határtérségben szerzett tapasztalatok alapján a lap azt írja, hogy Magyarország szinte teljesen beszüntette a menedékeljárást. A hatóságok naponta csupán két kérelemmel foglalkoznak, most pedig a büntetőjog hatálya alá kerülnek a segélyszervezetek. A kormány, miután kettős kerítéssel, szögesdróttal, mozgásérzékelőkkel és rendőrjárőrökkel biztosította be az EU külső határát, még tovább korlátozza a nemzetközi egyezmények által szavatolt menedékjogot. A tompai és a röszkei tranzitövezetben naponta csak egy-egy embert engednek be, őket is csak munkanapokon, de hogy odáig eljusson valaki, ahhoz jelenleg másfél évet kell Szerbiában várakozni. A családok együtt léphetnek be, de utána pár napig senki sem mehet be oda, hogy kijöjjön a napi egy fős kvóta. Csak összehasonlításképpen: a hasonló nagyságú Ausztria az idén 30 ezer embert fogad be.
Ha már valaki bejutott, akkor az illetékesek úgy intézik, hogy az érintettnek ne jusson eszébe jogi segítséget kérni. Amúgy sem civilek, sem újságírók nem léphetnek be az övezetbe, csakis ügyvédekre támaszkodhatnak, de a ’Stop, Soros’ miatt most az ő munkájuk is veszélybe kerül. Az NGO-k munkatársai akár börtönbe is kerülhetnek, mivel a tervezet igen lazán szabja meg, hogy milyen esetekben kell alkalmazni. A Helsinki Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jövőben nem tudják gyámolítani a bajba került embereket. A migránsok közül sokan most is feladják, és inkább visszamennek Szerbiába, ahol 8 ezren vesztegelnek. Mások már 10 hónapja várnak a kietlen konténerekben a döntésre. Viszont úgy tudni, hogy az embercsempészek meg tudnak vesztegetni magyar határőröket, így egy pár ezer euróért mégiscsak be lehet surranni az országba. Röszkénél két hete 32 határőrt vettek őrizetbe ilyen okokból.