Bár a legnagyobb fellépő még meg sem szólalt, a tusványosi Fidesz-bulin Orbán előtt is sikerült vad dolgokat mondani a résztvevőknek.

1, “Ami ami, az az. Hadd mondjam ki, hogy az EU-t egy rossz részeges alkoholista pasi vezeti. Nem isiász van itt, alkoholista. Ha rendben működne az EU, kettő hónap alatt zavarnák el a felháborodott polgárok Junckert a posztjáról. “Ilyen potenciált ugyanis nem lehet egy alkoholista kezére bízni. … ha nem az európai jobboldal nyer jövőre, akkor Európa elveszett, lefőtt a kávé, mindenki hazamehet.”

Kósa Lajosnak persze részben mindenképp igaza lehet: az Európai Bizottság elnökének alkohol-problémái közismertek, már luxemburgi regnálása idején sem volt titok függősége. A volt polgármester-frakcióvezető-miniszter szavai attól “mókásak”, amiről épp nem beszél: a legutóbbi EP-választást is a jobboldal, vagyis a Fideszt is a soraiban tudó Néppárt nyerte meg, ők jelölték saját soraikból Junckert az EB elnöki posztjára.

Ha most valóban ilyen katasztrofális a helyzet az alkalmatlan, uniós politikusok miatt, arról kizárólag a jobboldal tehet.

2, “Azért támogatja a baloldal a migrációt, mert a migránsok beengedésével fel van találva az instant baloldali győzelem. Hiszen a migránsok keresztény erőkre soha nem tudnának szavazni. Vagyis az európai jobboldalnak ezért is politikai érdeke távol tartani a migránsokat.”

Ugyancsak Kósát dicsérik e bölcs szavak. Csak arról feledkezett meg, hogy a legnagyobb tömegben migránsokat befogadó Németországban épp harmadik ciklusát viszi a konzervatív Merkel, Franciaországban lényegében szétesett a baloldal, és Olaszországban sem büszkélkedhet választási győzelemmel, sőt. Vagyis a migrációs nyomásnak leginkább kitett államokban épp nem jött be a fenti jóslat.

3, “Ha egyszer minket megszavaztak, a kultúrpolitikánkat is megszavazták.”

Semmi meglepő nem lenne ebben a sokszor hallott, kormányzati érvelésben, már ha politikus szájából hangzott volna el. De a fenti mondatot Orbán János Dénes, a Magyar Idők rovatvezetője bökte ki, igazolandó a propagandatermékében folytatott kulturkampfra. Váratlan fordulat, hogy a Mészáros Lőrinc lapjának hű emberét L. Simon László, exállamtitkár tette helyre: “A politikusokat, bennünket választottak meg, nem az írókat!”

4, “Miközben pár milliós koncon marakodtok az írásaitokban, 37 milliárd megy bele ebbe a világba.”

Ezzel a mondattal is L. Simon osztotta Orbán János Dénest és a Magyar Időket, amelyben cikksorozatban boncolgatják, ki, hány ezer-tízezer forintos támogatást kapott a kormánykritikusnak tartott művészek közül. L. Simon arra utalt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) egy évben egymilliárdnál kevesebbet oszt szét, míg a TAO-támogatásokkal 37 milliárd folyik a kultúrába. Orbán János Dénes, akinek nagyon fájnak az NKA-s támogatások, arról nem beszélt, 2015-ben a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft “Előretolt Helyőrség Íróakadémia” nevű projektjét 150 millió adóforinttal támogatta a kormány, 2016-ban 400 millióval, 2017-ben pedig 1,4 milliárd adóforinttal. Ebből egy olyan kiadványra is futotta már tavaly, amelyet a fővárosban nem terjesztenek, csak vidéken, de ott legalább Mészáros Lőrinc cége terjeszti. A kiadvány főszerkesztője, Demeter Szilárd, Tőkés László egykori irodavezetője tavaly kijelentette: “Felszínes benyomásaim alapján itt az irodalmi életből irodalompolitikát csináltak, szekértáborok feszülnek egymásnak, az írószervezetek osztódással szaporodnak, és százezer forintért egy kanál vízben meg tudnák egymást fojtani a rivális szervezetek. Ezek a hatalmi vagy politikai játszmák nem az irodalomról szólnak, nem az olvasókról, hanem az írókról, arról, hogy ki ossza az ösztöndíjat, ki kapja, kik legyenek az NKA-kuratóriumokban, és így tovább. Ennek bizonyára így kell lennie, de nekem mind pótcselekvéseknek tűnnek. Olyan, mint a politika a politikáról: hóttunalmas.”

5, “A pénz nem elég, a konzervatív értelmiség pedig gyáva.”

Ugyancsak Orbán János Dénes mondata. Ha ez a pénz – három év alatt közel 2 milliárd adóforint – nem elég neki, akkor vajon mennyit szeretne?

6, “Sokuknak egy nyomorult honlapja sincs!”

Részben ezzel a jogos megjegyzéssel ekézte Varga Mihály pénzügyminiszter a magyar mikro- és kisvállalkozásokat. A probléma jogos, ám épp a NER bizonyítja, hogy nem kell működő honlap ahhoz, hogy egy frissiben indult vállalkozás azonnal sikeres legyen. Igaz, ehhez nem árt, ha a tulajdonost Mészáros Lőrincnek hívják.

7, “Bárki bármit mond, két dologgal nem lehet a versenyképességet javítani: az alacsony bérekkel és a gyenge valutával. Ezek átmenetileg segítenek, de amikor ki kell menni a napra, nem.”

Szintén Varga Mihály közlése. Ami pedig igazán megdöbbentő benne: az őszintesége. Az MNB tudatosan tartja a jelenlegi, extrém rossz árfolyamon a forintot, miközben akár csak szóbeli intervencióval is meg tudná akadályozni az árfolyamromlást. De a jelek szerint esze ágában sincs. A gyenge forint és az uniós szinten alacsony bérek kizárólag a Magyarországon működő, nullához közelítő hozzáadott értéket képviselő összeszerelő üzemeknek éri meg. A német autóipari beruházók örülnek, ha egy eurójukért egyre több magyar munkaórát tudnak vásárolni, elvégre ezzel a külföldön értékesített termékeik előállítási ára lesz alacsonyabb. Más azonban ebből nem profitál.

+ 1 “Nincsenek “zászlóshajóink”, vagyis világszerte ismert magyar márkák. Tegyük fel a kérdést egy franciának, milyen magyar márka jut eszébe? Semmi!”

Nem tudjuk, mit reggelizett Varga, de kijött belőle az őszinte. Ennyit a Magyarországon világhíres hungarikumokról.