Zeman győzelme jól jön Orbánnak, az viszont nem, hogy Schulz lehet a német külügyminiszter

Zeman győzelme jól jön Orbánnak, az viszont nem, hogy Schulz lehet a német külügyminiszter

download_5.jpeg

  • Zeman egy követ fúj a másik három visegrádi állammal a menekültek befogadásának elutasítása ügyében.
  • A Spiegel szerint legfőbb ideje felébreszteni Csipkerózsika-álmából az EU-t.
  • Közép-Európában az ultranacionalista kormányok próbálják elkenni, hogy országuk bűnrészes volt a holokausztban.

New York Times

nyt.png

Zeman megválasztásával Csehország továbbra is az illiberális fordulat felé tart, követve Magyarország, Lengyelország és Szlovákia nyomdokait. A régi-új elnök populista és a migránsok ellensége. Politikája hozzájárult ahhoz, hogy a V4-ek viszonya megromoljon a nyugati partnerekkel. Egy prágai elemző szerint az eredmény láttán Putyin ennél már nem is lehetne boldogabb. Mert ugyan az nem kétséges, hogy beleavatkozott a kampányba, ám Európa egyre megosztottabb, és ezért az oroszoknak nem is kell olyan sokat tenniük. A szakértő szerint azonban az államfő sikerének titkát másfelől a cseh társadalom széttöredezettségében, illetve abban kell keresni, hogy Zeman jól meglovagolta a vidéki lakosság aggodalmait. A választás kimenetele alighanem nyugtalansággal tölti el Berlint és Párizst, valamint azokat a kormányokat, amelyek mélyebb integrációt akarnak. Győzelmi beszédében a politikus kijelentette: továbbra is támogatja, hogy a csehek saját maguk határozzanak a jövőjükről, ideérve a népszavazást az ország uniós tagságáról.

Wall Street Journal

wsj_logo_jo.jpg

Zeman győzelme megvilágítja, milyen szilárdak a hatalmon lévő pártok pozíciói Közép-Kelet-Európában. Ezek az erők nem támogatják, hogy az EU egységesebb legyen. A menedékkérők áttelepítésének terve pedig különösen nagy felháborodást váltott ki a térségben. Ez azután felbátorította az euroszkeptikus köröket, főként Lengyelországban és Magyarországon, ahol Orbán Viktor kerítéssel zárta el a teljes déli határt, amúgy pedig igencsak esélyes a választásokon. Csehországban az államfő jogköre főként protokolláris, ám nagyon is beleszól a külpolitikába. Márpedig a hivatalban lévő elnök azt ígéri, hogy az ország az orosz és kínai kapcsolatok központja lesz Európában.

Daily Telegraph

daily_telegraph.jpg

Várhatóan megnehezíti az unió és Csehország kapcsolatainak javítását, hogy Zeman marad az államfő, ugyanakkor kapóra jön Lengyelországnak és Magyarországnak. Varsó és Budapest, populista-nacionalista kormánnyal az élén, élesen ellenzi a szorosabb EU-együttműködést, és azt, hogy Brüsszel ragaszkodik a menedékkérők elosztásához. Mindkettőt uniós szankciók fenyegetik, miután Brüsszel a demokrácia elleni fenyegetésnek tekinti több lépésüket is. Ők viszont alighanem örömmel fogadják, hogy Prágában hivatalban marad a szövetségesük, hiszen az államfő is határozottan elutasítja a muzulmán bevándorlást. Valószínűleg éppen ez az egyértelmű elutasítás billentette Zeman javára a mérleget az elnökválasztás második fordulójában, noha ellenfele is elzárkózott a kvótáktól.

Spiegel

der_spiegel_1.jpg

Az újság helyesli, hogy a német szociáldemokraták vezetője helyet kér magának a kormányban, bár eleinte kizárta, hogy tisztséget vállaljon a nagykoalícióban. Az ingadozása persze nem vet rá jó fényt, ám egy politikus azzal még nem játssza el a hitelét, ha az új feltételeknek megfelelően változtat a tervein. Akkor kerül bajba, ha nem teljesíti azt, amit a választások előtt ígért és az SPD elnökét így kell majd megítélni. Viszont az új német kabinetnek igencsak szüksége van az európai ügyekben fölöttébb járatos Schulzra, mert az EU reformjának kell a berlini politika középpontjában állnia. Aki látta, hogy Trump Davosban miként igyekezett a nemzetközi üzleti elitet az adóparadicsom Amerikába csábítani, annak tudnia kell, hogy legfőbb ideje új életet lehelni Európába, megújítani érték- és gazdasági közösségként. Schulznak kulcspozíciót kell kapnia Németország uniós politikájában. Az viszont már más kérdés, hogy neki kell-e irányítania pártját, hiszen nincsen csapata, mellesleg elképzelése sem, hogy milyen gyógymód tenne jót a szociáldemokráciának.

New York Times

nyt.png

A holokauszt kísérti Európát, mert a heveny nacionalizmus új életre kelti a náci idők iránti nosztalgiát. A térségben kormányok dicsőítik az egykori gyilkosokat, akik milliókat öltek meg. A Szovjetunió nem ismerte el a zsidók kiirtását, a népcsoport lemészárolt tömegeit diszkréten besorolta a Nagy Honvédő Háború áldozatai közé. Babij Jarnak akkoriban nem jutott emlékmű. De a németek nem egyedül követték el a szörnyűségeket. Segítségükre volt egy sor helyi hatalom és félkatonai szervezet, amely felsorakoztatta és agyonlőtte a zsidókat. Néha a fasiszták szolgálatában, néha szabad akaratából. Ma a régióban a kollaboránsok emlékének hódolnak, az ultranacionalista hullám részeként rehabilitálják őket, noha százezrek haláláért felelősek.

Pl. Magyarország és Horvátország igyekszik tisztára mosni a háború alatti vezetést. A mai hatalmak követik az orosz példát és áldozatként, illetve szabadságharcosként tüntetik fel azokat, akik egykor együttműködtek a nácikkal. Közben pedig igyekeznek elkendőzni a saját antiszemitizmusukat, valamint részvételüket a holokausztban. A PiS törvényben akarja megtiltani, hogy bárki ilyesfajta bűnökkel vádolhassa a lengyeleket. Azaz üldöztetésben volna részük azoknak a zsidóknak, akik meg akarnak emlékezni saját kiirtásukról. Az amerikai zsidóság többnyire hallgat, mialatt Kelet-Európában eltorzítják a történelmet. Pedig meg kell szólalnia, hiszen szoros kapcsolat van a holokauszt ügyében a revizionizmus és a zsidóság elleni új keletű erőszak között. A régióra kell vetni a tekintetet, mert ott a náci gyilkos mezőkön régi harcok dúlnak és az egyfolytában kellemetlennek számító halottak nem találják nyugalmukat.

Facebook Comments