Viszont utóda, Hadházy Ákos viszi el a balhét amiatt, hogy az LMP segít fenntartani az Alkotmánybíróságon a masszív jobboldali-kormánypárti többséget.
A négy új jelöltet még a pártpolitikából nyáron távozott Schiffer András tárgyalta le, de Orbán csak most bólintott rájuk, az LMP elnöksége – bízva Schifferben – pedig megerősítette a támogatásukat.
Hadházy azzal indokolja, hogy szavazataikkal hozzájárulnak Horváth Attila, Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Szabó Marcell alkotmánybíróvá választásához (amihez kétharmad kell, tehát a Fidesz-KDNP önmagában kevés lenne), hogy
- a testületben jelenleg 7-4 a fideszesek-nemfideszesek aránya
- az újakkal a Fidesz 8-7-re kisebbségbe szorul.
És persze a blabla: a szavazataikkal az LPM is hozzájárul a magyar jogállam és Alkotmánybíróság működésének fenntartásához.
Miközben rég nincs itt már se jogállam, se alkotmányosság, és ez az Alkotmánybíróság működésén látszik leginkább.
A jobboldali túlsúly annyira nyilvánvaló, hogy azt Orbán is nyíltan elismerte egy tavalyi konferencián (és azóta se tagadta le, a beszéd leirata máig fönt van a kormány honlapján):
nyugodtan mondhatjuk, hogy ma egy konzervatív, keresztény, nemzeti, polgári értékrendű alkotmánybírósági többség van Magyarországon.
Az elvileg 15 fős Alkotmánybíróságnak jelenleg 11 tagja van. Közöttük már egyetlenegy sincs, aki 2010 előtt került volna a testületbe.
- Stumpf István 2010-ben,
- Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária 2011-ben,
- Juhász Imre és Salamon László 2013-ban,
- Czine Ágnes, Sulyok Tamás elnök és Varga Zs. András 2014-ben.
Tehát mind a 11 tag akkor lett alkotmánybíró, amikor a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége volt a parlamentben, kinevezésükhöz nem kellett az ellenzék hozzájárulása, értelemszerűen ellenzék jelölt sem került be.
Mind a 11 tag a Fidesz-KDNP egyedüli, konszenzus nélküli jelöltje.
Ehhez képest Hadházy arról beszél, hogy a a testületben 7-4 a kormánypártiak és a függetlenek aránya. Rejtély, hogy ezt mire alapozza. Tanulmányokból és elemzésekből tudható, hogy az alkotmánybírák jogi érvelését, ítéleteinek tartalmát alapvetően határozza meg, hogy melyik oldal jelölte őket a testületbe.
Például Szente Zoltán alkotmányjogász, MTA-doktor – a baloldali elhajlással csak nehezen vádolható Nemzeti Közszolgálati Egyetemről – tanulmánya a Politikatudományi Szemléből:
Az alkotmánybírák többsége 2010 és 2014 között nagyon nagy mértékben az őket jelölő politikai oldal érdekében vagy politikájának megfelelő álláspontokat képviselt (…)
azon alkotmánybírók többsége, akiket jobboldali pártok jelöltek, 2010 és 2014 között erőteljesen támogatta a jobboldali kormány politikáját, míg a korábban baloldali vagy liberális jelöltként a testületbe került tagok mindegyike határozottan ellenezte az Orbán-kormány alkotmányos és szakpolitikai reformjait.
Nincs okunk azt gondolni, hogy ez 2014 után megváltozott volna. (Legfeljebb csak annyiban, hogy nincsenek baloldali, liberális alkotmánybírák.) Szente csak három kivételt említ, ketten közülük (Bihari Mihály és Kovács Péter) már nem tagjai a testületnek. A harmadik, aki
nem képviseli következetesen a jelölő pártok politikai álláspontját, Stumpf István.
Máskülönben – mint Szente tanulmányából kitűnik – a 11 jelenlegi alkotmánybíróból hét (Balsai, Pokol, Salamon, Szívós, Dienes-Oehm, Juhász és Szalay) feltétlenül meghálálta az bizalmat: legalább 70, de inkább 80-90 százalékban a Fidesz és Orbán-kormány érdekeit érvényesítette jogi érvelésében.
Valószínűleg ők heten azok, akikre Hadházy is utalt, és Stumpf az egyik független.
(A tévedések elkerülése érdekében említsük meg, hogy Stumpf se ellenzéki: a Szente-tanulmány szerint az előző ciklusban váltakozva támogatta és utasította el a kormányoldal álláspontját. Minden bizonnyal valóban jogi meggyőződése szerint. Nem ellenzéki, nem lázadó, hanem független és egyedileg mérlegel.)
De ki lehet a másik három független? Talán az a Czine, Sulyok és Varga, akiket szintén a Fidesz-KDNP küldött testületbe, és a bizottsági meghallgatásuk egészen komikus volt?
- Sulyok biztosan nem, hiszen őt a Fidesz az Ab elnökének jelölte, amit nem tett volna, ha nem az ő emberük lenne.
- Vargáról tudni kell, hogy alkotmánybíróvá választása előtt a Pázmányon tanított és Polt Péter helyettese volt; ő biztosan nem áll távol a jobboldaltól és a jelenlegi kormánytól.
Szóval legfeljebb ketten maradnak: Stumpf és – talán – Czine. 7-4 helyett tehát 9-2 az elkötelezett-független arány. Nem árt mégegyszer leszögezni:
a 9-2 nem a kormánypárti-ellenzéki aránya, hanem a szervilisek és a elkötelezetlenek száma.
Ha tehát mind a 4 mostani jelölt ellenzéki, vagy legalább független volna, akkor is meglenne a testületben a biztos fideszes, jobboldali többség.
De nem ez a helyzet.
Schanda Balázs és Horváth Attila legalább annyira jobboldalinak tekinthető, mint Balsai, Szívós, Salamon vagy Pokol.
- Schanda egyházjogász, a magyarországi politikai katolicizmus vezető jogásza;
- Horváth jogtörténész, véleménye pedig például a Biszku-ügyből ismerhető, aholis kiderült, neki hiányzik a rendszerváltás után elmaradt bosszú.
Mindketten a Pázmányról, mintha máshol nem is volna jogi kar Magyarországon. Rúghat luftot velük a Fidesz, persze, mint ahogy Stumpffal is rúgott, csak ez nem nagyon valószínű. (Szabó Marcell vélhetően az LMP saját, “zöld” jelöltje, Marosi Ildikó politikai orientációjáról nem tudni semmit.)
Ezekből az adatokból talán látszik, hogy
miért abszurd az LMP érvelése,
hogy a 4 új jelölttel majd majd a függetlenek kerülnek többségbe:
a függetlenek akkor se tudnának többségbe kerülni, ha az újak mind azok volnának, mint ahogy amúgy nem is azok.
Ellenben az LMP segít fenntartani, megerősíteni, évekre bebiztosítani az Alkotmánybíróság masszív, ügydöntő jobboldali-kormánykiszolgáló többségét. Valamint legitimálja is a testületet, mivel 6 év után először kerülhet be 1, legfeljebb 2 ellenzéki jelölt.
Mintha az bármit tudna számítani ekkora túlsúllyal szemben.
Az Ab-ben ezután is legalább 11, de lehet, hogy 13 lesz azon alkotmánybírók száma, akiknek nincs semmi tekintélyük, mert nyilvánvalóan politikai kinevezettként kapták a posztjukat, és úgy is viselkednek, mint akiket a Fidesz-frakcióirodáról instruálnak.
És nem lehet kizárni, hogy tényleg ez is történik.
A Fidesz még egyszer utoljára hálás lehet Schiffernek, aki ebben az ügyben azt írta a Facebookon, hogy
nem érek rá reagálni az ostoba MSZP-sekre és a DK-s szélsőségesekre.