Általában nem azzal szokás érvelni azzal szemben, hogy Orbán és a Fidesz ki akarná vezetni az országoz az Unióból, hogy megvan a magukhoz való eszük, és ők sem akarhatnak gazdasági összeomlást, ami közvetlenül követné a közös piac és a schengeni övezet előnyeinek elvesztését, hanem azzal, hogy
- a klientúrának szüksége van az elsikkasztható uniós pénzekre,
- a népességben nagyon magas az uniós tagság támogatottsága.
Ehhez képest a helyzet úgy áll, hogy a NER pillanatnyilag nem jut hozzá elsikítható pénzekhez, amit amúgy is főként működésre terveznének költeni, és a klientúra finanszírozását a magyar állami költségvetésből oldják meg, mert ahhoz még akkor sem férne hozzá az Európai Ügyészség, ha végül rákényszerülnének csatlakozásra.
Másfelől pedig tovább árnyalja a képet, hogy a magyar EU-tagság támogatottsága korántsem töretlen. Viszonylag kevés figyelmet kapott a Pulblicus decemberben készül, januárban közölt felmérése, amely bár a címében optimista (Tízből heten most is belépnének az EU-ba), a tartalmában már korántsem.
Az derül ki belőle, hogy háromnegyed év alatt a teljes népességben
20 százalékponttal, csaknem negyedével esett vissza a Magyarország uniós tagságának támogatottsága.
2022. decemberben a megkérdezettek 68%-ka tartotta előnyösnek az ország uniós tagságát, és 66% egy “most vasárnapi népszavazáson” a belépésre voksolna. Ezek nem rossz számok, de ha hozzávesszük, hogy ugyanezen intézet tavaly márciusi felméréseben (A túlnyomó többség az EU tagság mellett) még 85, illetve 86% válaszolt így, akkor már nem annyira derűs a kép.
A drasztikus csökkenés minden bizonnyal a kormány szankciós-bombás kampányának köszönhető, ami noha alapvetően hazug volt, egyúttal eredményes is. A célcsoportban a gazdaság válságközeli helyzetért (Matolcsy) sikeresen toltak a felelősséget “Brüsszelre” és az “elhibázott”, noha nem is létező szankciókra.
Míg a magukat ellenzékinek minősítő szavazók között 95-98%-ról 91%-ra mérséklődött az EU támogatottsága, a kormánypártiaknál radikális a visszaesés.
- Márciusban még 62%-uk tartotta előnyösnek a magyar tagságot, de ennek ellenére csak alig felük (54%) szavazott volna támogatólag.
- Decemberben már többségbe kerültek az a fideszesek között az ellenzők: 42%-uk szavazna nemmel, és csak 40% igennel egy most vasárnapi referendumon.
- Ugyancsak többen tartják közülük hátrányosnak(!) a tagságot Magyarország számára (47%), mint előnyösnek (45%).
Ha a trend változatlan marad, 1-2 év múlva elveszítik többségüket az Uniót támogatók.
Ennek fényében különösen érdekes, hogy márciushoz képest decemberre igen jelentősen csökkent azoknak aránya, aki úgy gondolják, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az EU-ból: 48-ról 30%-ra.
A csökkenés döntően az ellenzéki és a bizonytalan szavazók véleménye megváltozásának tudható be, mert a kormánypártiak körében némileg még nőtt is arány.
Az is érdekes ugyanakkor, hogy önmagában a kormány negatív kampánya nem volt elegendő az Unió támogatottságának csökkentéséhez, életszínvonal-visszaesés is kellett hozzá.
Minden migránsozás, betelepítési kvóta, Soros-terv, állítsuk meg Brüsszelt! és a tavalyi homofób kampány dacára, 2022-ig folyamatosan nőtt az EU híveinek száma Magyarországon:
A két megtorpanás két Fidesz-kampány: 2016-ban a népszavazás, 2019-ben az EP.
2022-ben viszont viszont drasztikus volt a visszaesés, ami alighanem a jelentős reáljövedelem-csökkenésnek tudható be: az Unió akkor népszerű, ha jók és javulnak az életkörülmények.
Amiből alighanem az következik, hogy ha Orbán valóban ki akarja léptetni az országot, akkor plakát- és videókampány mellett ismét meg kell emelni az élelmiszer-kiskereskedők forgalmi adóját is.