Hogy tulajdonképp mit ünnepelnek március 15-kén, midőn egy kis pesti lármánál egyéb nem történt, azt nem tudom.
Ezt Kossuth Lajos írta írta 1849-ben, egy évvel az események után, de ez nem akadályozta meg a magyar nemzetet, hogy azóta is ünnepelje a történteket.
És persze Pesten, hiszen bármi is történt (az esőben ázó német polgároknak például Petőfi biztosan nem szavalta el a Nemzeti dalt, nem is értették volna), az
Pesten történt. Ott volt a lárma.
8 évvel ezelőtt még a nemzet nagy utcai és szabadságharcosa is így látta, amikor március 15-ei pszichedelikus beszédében egyenesen transzcendens jelentőséget tulajdonított a Nemzeti Múzeumnak:
Most itt állunk, azon a helyszínen, ahonnan szétsugárzott, szerteáradt a mágikus energia, amely felvillanyozta és nagyszerű nemzetté formálta a magyarokat. Ha van szakrális lépcső a magyar történelemben, ez minden bizonnyal az. Miképpen az is bizonyos, hogyha van szakrális momentuma, főnix pillanata a magyar lélek újjászületésének, az a pillanat 1848. március 15-e.
Ezzel szemben idén Kiskörösre a hívta a népeit ünnepelni, az 1,75 milliós nagy- és főváros helyett, ahol azok az emlékezetes események történtek, egy kevesebb mint századakkora településre, ahol akkor éppen semmi sem.
Magyarország (Fidesz-KDNP-s) alaptörvénye 3 nemzeti ünnepet sorol fel. Közülük 2 is olyan forradalomnak állít emléket, amelyik Budapesten kezdődött és az épp aktuális orosz birodalom verte le.
Ehhez képest éppen az ország jelenlegi miniszterelnöke elkerüli Budapestet, és az is kétséges, hogy az oroszokat felelőssé teszi-e.
- A dolognak lehetnek elvben akár biztonsági okai is, Ti. az aktuális orosz birodalom éppen megint eltaposásban van egy vele szomszédos országgal szemben.
- Ez azonban azért nem valószínű, mert már tavaly ilyenkor is abban volt. Három hete tartott már a háború, Orbán mégse félt a Kossuth téren fideszes választási nagygyűlést tartani március 15-e alkalmából.
Az oroszok felelősségét a jogtalan, indokolatlan és utóbb kiderült, kudarcos invázióért nem emlegette, ellenben a 3 héttel későbbi magyarországi országgyűlési választásra utalva arról beszélt,
nem oda Buda, sőt most már, ha jól látom az esélyeket, nem oda Pest sem.
Mint kiderült, rosszul látta: Buda egészen odalett a Fidesznek, és Pest is majdnem teljesen.
A fővárosi népek erősen ragaszkodtak a hatalomból való távozásához. 18 budapesti választókörzetből 17-et veszített el a pártja. Vidéken viszont teljesen ellenkezőleg, 1-1 pécsi és szegedi körzet kivételével mindent megnyert.
Ennek megfelelően a másik, Budapesten kezdődött és oroszok által levert forradalom évfordulóján már elkerülte a fővárost, és Zalaegerszegen beszélt kordonok mögött, szűk, válogatott és biztonságos közönség előtt; csak előzetes regisztráció után lehetett meghallgatni.
Hogy nem a fővárosban beszélt, azt azzal indokolta, hogy Budapest nem azonos országgal, és 56 se a fővárosban történt.
Hogy éppen Zalaegerszegen, azt meg azzal, hogy
Az egerszegiek az elsők között voltak, akik 1956 októberében egy percet sem késlekedtek utcára vonulni, és ők voltak azok, akik az utolsók között tették le a fegyvert: decemberben. Egy hónappal a szabadságharc leverése után még szovjet tankoknak kellett feloszlatniuk az egerszegi sztrájkolókat.
Erről azonban utóbb kiderült, hogy konkrétan egy szó se igaz belőle. (Nem szokatlan ez tőle.)
A megyei főlevéltáros-történész a fikciók világába tartozónak nevezte: az egerszegi események csak 3 nappal követték a budapestieket, és egy hónappal a leverés után se kellett tankokkal oszlatni őket.
Hasonlóan fiktív történelmet gyártott, amikor azt állította, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a Nyugat árulása miatt bukott el. Ti. a szovjetek össze voltak zavarodva, de
a Nyugat támogatásának hiányában a szovjet vezetők félúton meggondolták magukat: visszafordították a tankokat, és harmincöt évre újra katonai elnyomást és kommunista bábkormányt ültettek a nyakunkba.
Hogy amúgy milyen orosz-kínai összjáték vezetett a forradalom és Nagy Imre kormányának bukásához, arról nem beszélt. Még áthallásos lett volna.
- Orbán Zalaegerszegen Nagy Imre nevét egyszer sem említette.
- A kommunista szót 10-szer, a szovjetet 9-szer mondta ki.
- Ellenben az orosz, a ruszki vagy a Moszkva egyszer sem hangzott el.
Az az szó sem hagyta el a száját, hogy infláció.
Az áruló Nyugat azonban legalább megkapta a büntetését: Orbán kiemelte, hogy
gazdasági visszaesés van az Európai Unióban, gazdasági válság nyugaton.
Ez aztán már megint egy olyan félrement jóslás lett, mint a nem oda Buda:
- Az EU-ban nincs gazdasági visszaesés, ellenben Magyarország technikai recesszióban van, a magyar gazdaság pedig még Matolcsy szerint is válságközeli állapotban. Az állam csődközeli helyzetben: decemberben kormányrendelettel kellett sürgősségi pótköltségvetést elfogadni.
- Az eurozónában 8% az éves infláció, a Magyarország nélkül számolt EU-26-oknál 9%. Ezzel szemben nálunk háromszor akkora, még a hivatalos adatok szerint is 25% fölötti.
Ezek után nehéz is lenne kiállni a Nemzeti Múzeum “szakrális lépcsőire”. Jobb a megbízható, válogatott, pártközeli hallgatóság egy kisvárosban, ahol biztonságosan lehet Magyarország töretlen fejlődéséről, valamint a Nyugat ezt megakadályozni kívánó aknamunkájáról értekezni.
Annak a Petőfinek a szülőházánál, akit egy orosz katona ölt meg. Persze az is lehet, hogy mostanra kozák lett belőle.