40 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy teljesen fel lehessen újítani a fogaskerekűt, erre az Európai Uniónál is lehet pályázni – árulta el Élő Norbert, Budapest gazdaságfejlesztési tanácsnoka a b1.hvgblog podcastjában. A Széll Kálmán térig megvan a járművek nyomvonala, de érdemes lenne egész a Normafáig meghosszabbítani azt, még ha ennek „húzós költsége” is van. A Normafán a lebontott Sport Hotelnél építenek egy új lombkoronasétányt, de úgy, hogy egyetlen fát se kelljen kivágni hozzá. A fővárosi politikussal a megújult Városligetről is beszélgettünk.
A rezsiválság miatt kétségessé vált, hogy a fogaskerekűt újraindítják-e. A fővárosi közgyűlésben némi vita után végül pártokon átívelő egyetértéssel sikerült eldönteni a kérdését. Április 1-jén, kisebb felújítások, javítások és festés után újraindult a fogaskerekű. Ez azért is volt fontos, mert másképp nem lehet a vonal teljes korszerűsítésére és bővítésére pályázni az EU-nál – szögezte le Élő Norbert. Szerinte a fogaskerekűnek és a Lánchídnak is szimbolikus értéke és jelentős turisztikai vonzereje van.
A zöldterületek fejlesztésénél „kell egy kompromisszumot kötni, hogy a turizmus is megéljen. A turizmus pedig azért kell, hogy az emberek meg tudjanak élni. Mert ha nincs turista, akkor nincs adóbevétel sem. A Normafa mindig is egy kirándulóhely volt, tudomásul kell venni, hogy erre szükség van. Csak csicsergő madarakból nem lehet eltartani a családot .”
„Én nagyon zöld politikus vagyok, de nem agresszív, anarchista zöld politikus és militáns zöld. Mert az nem vezet előre. Kell egy értelmes kompromisszumot kötni, hogy zöld is legyen, de azért működjön is az ország” – mondta.
„Kevés beton, sok zöld, és az emberek jól érezzék magukat” – foglalta össze álláspontját.
A Városliget felújítása kapcsán a főváros tiltakozását eredményesnek tartja, hiszen a „megalomán” beruházások elmaradtak. Azok a beruházások valósultak meg, amik beleillenek a Városligetbe – szögezte le. „Én azt gondolom, hogy senki nem sírja vissza azt az időszakot, amikor ott a lerobbant épületek között, gyakorlatilag csak beteg fák között lehetett sétálni a Városligetben” – nyomatékosította véleményét. Felhívta rá a figyelmet, hogy a Városliget fenntartása, gondozása, karbantartása körülbelül 500 millió forintba kerül, amit könnyebb úgy előteremteni, ha ott jól működő intézmények vannak. A zöldterület mérete az új intézmények megépítése után még nőtt is, ráadásul gyönyörű lett – mondta. A közlekedési múzeum helyén valószínűleg új épület épül, ennek a méretéről még vita folyik. A lebontott Petőfi Csarnok helyén várhatóan nem valósul meg a tervezett beruházás, ő azt szeretné, hogy ott zöldterület legyen majd.
Évi hatmilliárd forintot költ a főváros a zöldterületekre
„A felelősségünk abban van, hogy a Városmajortól kezdve a Vérmezőn át, a zuglói területekig, a XVII. kerületben, a XVI. kerületben, az V. kerületben, mindenhol zöld legyen” – mondta a beszélgetés második felében. „Nyilván a belvárosban nehezebb ezt elérni”, de jó példának tartja a pesti rakparton elindult folyamatot, az új fák ültetését. „Azért kell harcolnunk, hogy a meglévő zöldterületeink használhatóak legyen, szépek és fenntarthatóak.” Külön hangsúlyozta a körúti fák és az Andrássy úti fákat védelmének jelentőségét. „Évi hatmilliárd forintot költ a főváros zöldterületek karbantartására, ez egy irtózatos pénz” – hívta rá fel a figyelmet a tanácsnok. A podcastban elárulta azt is, hogy 30 év után elindulhat a Népliget felújítása is, miután zöld utat kaptak az engedélyek. A teljes műsort hamarosan élőben is meghallgathatják.