A Tarlós István-féle városvezetés idején a fogyatékossággal élők ügyét egy olyan osztály alá sorolták be, ami egyébként a betonozással és aszfaltozással foglalkozott – derül ki a B1Blog podcastjából, amelynek vendége Bősz Anett főpolgármester-helyettes volt. Az előző, fideszes városvezetés azt gondolta, hogy a „rámpákon múlik ez a történet”, ezzel szemben a jelenlegi vezetés a civil szervezetekkel szoros együttműködésben a fizikain túl a lelki akadálymentesítésre is nagy hangsúlyt fektet.
Nemrégiben lehetővé tették, hogy a látáskorlátozottak olyan távirányítóhoz juthassanak, aminek köszönhetően a számukra nem látható közlekedési jelzőlámpák hallhatóvá válnak. Budapest most nagyon nehéz anyagi helyzetben van, minden 100 forintból 98-at elvesz a fővárostól a kormány, emiatt a jelenlegi intézményrendszert is nehéz fenntartani. De a főpolgármester-helyettes célja az, hogy ne csak fizikai, hanem lelki segítséget is tudjanak nyújtani a fogyatékossággal élőknek, akár a látás-, a mozgás- vagy hallássérültekről van szó.
Bősz Anett az interjú során arról is beszélt, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) és autizmus spektrumzavarral élő gyerekek egyre jobban kiszorulnak a magyar oktatási rendszerből. Mert a kormány nem gondoskodik arról, hogy az óvodákban és az iskolákban részt tudjanak venni a szükséges fejlesztő órákon. Ez a probléma a koronavírus járvány idején még súlyosabbá vált, mert az a kevés fejlesztő foglalkozás is megszűnt, ami korábban elérhető volt.
Miután az állam nem végezte el a feladatát, a magánszektor és a civilek vették át azt. Közülük is kiemelendő példakén említette Bősz Anett az Érden működő Szikra Tehetséggondozó Egyesületet, amely ma már a bölcsődés korosztálytól a 14 éves gyerekekig tart fejlesztő órákat SNI-s és autizmus spektrumzavarral élő gyerekeknek. Az egyesület munkája iránti nagy igényt jól mutatja, hogy nemcsak Érdről és környékéről, hanem szerte az országból egyre többen érkeznek oda gyerekek.
Bősz Anett szerint ezeknek a gyerekeknek ma az állami támogatású Erzsébet-táborok sem elérhetőek, mert a kormány nem gondoskodik arról, hogy megfelelő szakmai segítséget kaphassanak ott. Amikor Bősz még országgyűlési képviselőként Rétvári Bencét kérdezte a problémáról, az államtitkár azt válaszolta neki: „de hát léteznek gyógyító Erzsébet-táborok”. Csakhogy „az teljesen másról szól”, például daganatos vagy más súlyos betegségből felépülő gyerekek táboroztatásáról – mutatott rá a főpolgármester-helyettes. Bősz ennek kapcsán leszögezte: az autizmus spektrumzavar és az SNI nem betegség.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy az autizmus spektrumzavarral élő gyermekeknél sokszor előfordul az, hogy egészen kiugró valamiben a tehetségük. De ezt „a fűnyíró elven működő magyar oktatási rendszer nemhogy nem veszi észre, hanem kifejezetten arra fókuszál, amit ezek a gyermekek nem tudnak”. Mire az érettségiig eljut egy ilyen gyermek, addigra rengeteg olyan sérülést gyűjt, amitől ő maga elfejti, hogy miben tehetséges – nehezményezte a Demokratikus Koalíció politikusa.
Bősz fontos eredménynek tartja, hogy az új fővárosi vezetés létrehozta a Felnőtt Autista Központot. Beszámolt róla, hogy jelenleg is folyamatban van egy olyan pályázat, amelynek az a célja, hogy autista és megváltozott munkaképességű embereket találhassanak munkát maguknak. Erre a pályázatra csak olyan cégek és intézmények jelentkezhetnek, amelyeknek már van tapasztalata és gyakorlata ezen a téren.