Az áremelés után is az egyik legolcsóbb marad a fővárosi állatkert

Az áremelés után is az egyik legolcsóbb marad a fővárosi állatkert

Az áremelés után is az egyik legolcsóbb marad a fővárosi állatkert

A kovid és az energiaválság óta most először emelik meg a belépők árát a Fővárosi Állat- és Növénykertben, de még így is az egyik legolcsóbb lesz az egész országban – nyilatkozta Bősz Anett főpolgármester-helyettes a B1Blog podcatjában. A díjemelés része a fővárosi túlélőcsomagnak: Budapest jelenleg 25 milliárd forinttal többet fizet a közösbe, mint amennyi befolyik a kasszába.

Bősz Anett elmondta: az állatkerthez hasonló intézmények többsége a koronavírus-járvány óta megemelte a belépők árát. A Fővárosi Állat- és Növénykert az energiaválság ellenére is azonban egészen idáig tudta tartani a jegyárait. Az új jegyárképzési stratégia része a budapesti városvezetés által kidolgozott túlélő csomagnak. „Jelentősen támaszkodunk azokra a sikeres cégekre, költségvetési intézményekre, amelyek a főváros kizárólagos tulajdonában, fenntartásában vannak” – fejtette ki a politikus. „Ugyanakkor családmérettől és családmodelltől függetlenül mindenki meg tudja benne találni azt a kedvezményt, ami őt megilleti. Még az új jegyárrendszerrel is az egyik legolcsóbb marad a budapesti állatkert” – hangsúlyozta.

Az állatkert a karbantartásokat és az új beruházásokat nem tudná kizárólag a jegybevételekből és az önálló gazdálkodásából megvalósítani. Bősz elárulta: a vidéki állatkertekhez hasonlóan a budapestit is gazdasági társasággá alakítják át. A cél az, hogy aki nem látogatja az állatkertet, annak ne kelljen finanszíroznia a fenntartását. Az állatkert eddig „elefántként próbált helytállni egy futóversenyen a gepárdokkal szemben” – érzékeltette az intézmény gazdasági nehézségeit.

A hányattatott sorsú biodómmal kapcsolatban leszögezte: az kormányzati beruházás volt, így a kormány felelőssége lenne az is, hogy befejezésre kerüljön. Erről jelenleg is vita van a kormány és a főváros között. Félkész állapotban a biodóm csak a pénzt viszi, látogatót ugyanis nem fogadhat, viszont jelentős a rezsiköltsége: az épület szerkezetének megvédése érdekében a téli hidegben folyamatosan fűteni kellett.

A biodóm létrehozása szakmailag indokolt volt, hiszen az állatkert körbe van építve, nem tud tovább terjeszkedni. Nincs abban a szerencsés helyzetben, mint több vidéki állatkert, például a nyíregyházi, amely igény szerint újabb területekkel bővülhet. A biodóm befejezése az állatok jólétét szolgálná: újabb kifutókat, újabb tereket tudnának kialakítani benne.

Bősz Anett szerint a városvezetés joggal lehet büszke az energiaválság idején nyújtott teljesítményére. A budapesti fenntartású és a fővárossal együttműködésben álló intézményekkel folyamatosan konzultáltak annak érdekében, hogy stabil maradhasson a működésük. Már a túlélőcsomag előtt is szoros kapcsolatot alakítottak ki az intézményekkel, hogy mérsékelni lehessen a veszteségeket. Nem hagyták, hogy hosszútávú szerződéseket kössenek a gázra vagy az áramra, amikor magasan voltak az energiaárak.

A fővárosi idősotthonokban az energiaválság miatt le kellett mondani a fejlesztésekről, de ott is sikerült stabilizálni a működést. Az ellátása színvonalát úgy tudták megőrizni, hogy a térítésid díj nem emelkedett jobban a nyugdíjaknál. Ami azért is nagy szó, mert közben az élelmiszerárak 42 százalékkal növekedtek, a rezsiköltség hétszeresére nőtt, az infláció pedig 25 százalékos volt.             


Bősz Anett jelentős eredménynek tartja azt is, hogy a budapesti kulturális intézmények szociális felelősséget is vállaltak a válság idején. „Nappali menedékeket hoztunk létre a főváros Szabó Ervin Könyvtár fiókhálózatában, a Budapesti Művelődési Központban, a Budapesti Történeti Múzeum barokk-termében” – sorolta. A budapestiek számára jól elérhető helyeken alakítottak ki nappali menedékhelyeket, hogy senkinek ne kelljen otthon sötétben és hidegben lennie.

Nagyon sok vidéki város volt, ahol időszakosan bezárták a kulturális intézményeket, „mi ezt nem tettük, a tömegközlekedés járatait sem ritkítottuk” – mutatott rá a főpolgármester-helyettes. „A városnak működnie kell, a túlélő csomag is erről szól. A kormány most egy olyan modellt ajánlott fel az ellenzéki vezetésű fővárosnak, amibe kódolva van 30 milliárd forintos veszteség.” A főváros ennek ellenére stabilan tudja tartani az intézményrendszert, fejleszti a béreket. 27 ezer ember dolgozik rajta, hogy ez a város működni tudjon, ezeket a munkahelyeket is megvédik.  Szerinte, ha az ellenzék vezetné az országot, „nem az embereken verné el a pénzügyi krízist vagy az energiaválságot”. A Budapestre kiszabott szolidaritási adót rendkívül igazságtalannak tartja a politikus. Budapest 25 milliárd forinttal többet fizet be, mint amennyi befolyik a kasszájába – indokolta meg, miért kellett pert indítani a kormány ellen.  „Nyilvánvalóan az volt a cél, hogy a fővárosi vezetés feltegye a kezét és azt mondja, hogy ezt már nem bírjuk. De bírjuk, és harcolunk tovább”, erről szól a túlélőcsomag is – zárta gondolatait a DK politikusa.  


Facebook Comments