Bősz Anett főpolgármester-helyettes Élő Norbert fórumának vendégeként először a fővárosi, minisztériumi és európai uniós forrásból megvalósuló energia korszerűsítési projektről tartott tájékoztatót. Idős otthonokban, a fővárosi levéltárban, családok átmeneti otthonában, hajléktalanokat befogadó létesítményben történtek energia korszerűsítési beruházások, amelyek eredményeként máris jelentős megtakarításokat lehetett elérni. Most ért véget ennek a beruházási programnak az első köre. Kifejtette, hogy fenntarthatóságnak két lábon kell állnia. Van egy környezet-, illetve természetvédelmi oldala és van egy társadalmi kérdésköre. A főváros a szűkülő költségvetési keret ellenére nagy figyelmet fordít a rászorulókra, az idősekre, az elesettekre. Kiemelten gondoskodnak az idősotthonok és a szociális létesítmények működésének támogatásáról. Külön köszönetét fejezte ki ezen intézmények vezetőinek. A velük való együttműködés során szerzett tapasztalatai alapján jó csapatnak nevezte őket.
Elő Norbert ehhez hozzáfűzte, hogy a gondok abból is adódnak, hogy a szolidaritási adó 75 milliárd forint egy évben, miközben a humán szféra beruházásaira 450 millió forint jut. Az rendben van, hogy a főváros szolidáris a vidékkel, de a vidéknek is szolidárisnak kellene lennie a fővárossal, akár úgy is, hogy nem viszi el az összes pénzt – mondta, majd kifejtette, hogy idén már 20 milliárddal többet kell fizetni a szolidaritási adóra a korábbinál.
Az iparűzési adóbevétel többlete összesen 30 milliárd forint, tehát 10 milliárd marad. A Európa-rekord infláció miatt viszont 70 milliárd forintos költségnövekedése van Budapestnek.
Ha a szolidaritási adó a fővárosnál maradna nem lenne szükség az állami támogatásra. Azért vagyunk rászorulva Orbán Viktorra, mert ő elviszi az összes pénzüket – mutatott rá.
A kormány arra hivatkozik, hogy emelkedtek az iparűzési adó bevételek – fűzte hozzá Bősz Anett, majd folytatta, hogy az iparűzési adó 60-65 százaléka fog elmenni a szolidaritási adóra, a fennmaradó rész 27 ezer fővárost szolgáló dolgozó bérfejlesztésének az alapja. A 75 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást sarcként éli meg a főváros, hiszen 900 millió forintból működik egy nap. Így könnyen kiszámítható, hogy ez az elvonás 83 napi költsége Budapestnek.
Közben a nem budapesti városok, falvak is szenvednek. A fővárostól elvont pénzeket ugyanis nem kapják meg a vidéki önkormányzatok – fejtette ki Élő Norbert.
Bősz Anett arról is beszélt, hogy az újraelosztásért a kormánypárti polgármesterek eredményesebben kilincselnek a minisztériumoknál, nem a rászorultság a döntő. A Fidesz nem gondolja komolyan az önkormányzatiságot, sőt kifejezetten jónak tartja, ha az számos ponton sérül. Szó volt a Rác fürdő felújításáról, amelynek fürdő része jövőre nyithat meg. A mellette lévő szálloda eredményes, profitot termelő hasznosítására, működtetésére még keresik a megoldásokat. Élő Norbert sikeresnek nevezte a vásárcsarnokok működésének átszervezését, összevonását egy cégbe, hiszen azóta ezek nyereségessé váltak. Cél az összes vásárcsarnok felújítása, és tervezik a nagybani piacok és az állatkert korszerűsítését is. Ugyancsak a tervek között szerepel több budapesti idősotthon létesítése, felújítása. Sajátos helyzet, hogy több vidéki, így például a gyulai idősotthon működtetése, fenntartása is a fővároshoz tartozik. Ott is megkezdődtek a férőhelybővítéssel járó felújítások. A budapesti fejlesztések kritikájára reagálva Élő Norbert azzal érvelt: nem igaz, hogy nem fejlődik a főváros. Példaként említette, hogy elkészült a Lánchíd, az M3-as Metró felújítása, a Rác fürdő helyreállítása, elektromos buszokat, trolikat vásároltak, úgy, hogy korábban ezekhez az állam is adott pénzt, míg most csak a főváros finanszírozza a fejlesztéseket.
Sajnos a fejlődésre fordítható állami pénzeket rosszul fektetik be, például jachtok vásárlására. Egy luxus jacht árából akár kétszer is fel lehetett volna újítani a Lánchidat.
Szó volt arról is, hogy a fővároshoz tartozó kulturális intézmények, színházak a lehetőségekhez képest mindent megkapnak. A kormány azonban megvonta a Budapesthez tartozó színházak és az alternatív színházi műhelyek támogatását, a fővárosnak pedig kevés a pénze. A független társulatoknak azonban így is 24 millió forintot osztanak szét évente. Az Átrium Színház további működésének támogatása, ennek finanszírozása azonban már meghaladja a pénzügyi lehetőségeket. Gond az is, hogy az országot sújtó megélhetési válság durván érinti a színházba járókat. Megfelelő bérezés híján egyre többen nem tudnak eljutni színházakba, nem tudják kifizetni a kényszerűségből mind többe kerülő színházjegyeket. Ha mégis létrejön valamiféle támogatás független vagy civil szervezetek részéről, azt a kormány azonnal megfojtja. Kormányváltás után ezen is változtatni szeretnének.
Végezetül elhangzott, hogy a megfélemlítés és a haszonélvezet tarja fenn az Orbán-rendszert. Az ellenzéknek pedig egyre kevesebb megalkuvással, határozottan kell végeznie a munkáját, veszekedések, széthúzások nélkül. Világosan, mindenki számára érthetően meg kell mutatnia, milyen országot szeretnének és hogy jobb lesz az élet.