A napokban publikálta a Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala című kiadványát . Az összefoglalóból kiderül: a tavalyi év mutatói alapján hazánkban egyre jobb és jobb élni – sőt, még annál is egy kicsit kellemesebb, mint az Európai Unióban máshol.
A felmérés az alábbi szempontokat vizsgálta:
- Az egy főre jutó bruttó jövedelem egy háztartáson belül
- A személyes célú kiadások fejenként
- Szegénység, társadalmi kirekesztődés
- Élethelyzettel való elégedettség
Csak felidézve a tavalyi év hangulatformáló eseményeit: az elszabadult járványhelyzet miatt több tízezren vesztették életüket, és még annál is többen a munkájukat; az év második felében kezdtek elszabadulni az energia- és üzemanyagárak; teljes szolgáltatási szektorok kerültek az összeomlás szélére, kezdve az egészségüggyel és az oktatási rendszerrel.
Mindezt azonban a felmérés tanúsága szerint a magyarok kifejezetten élvezték.
A KSH kimutatása alapján a 2021-es évben a magyarországi háztartások jövedelme növekedett. A legjobban a gyermekes családok jártak, mivel az ő jövedelmük növekedési üteme elérte az éves 8,4 százalékot, de az egyedülállók sem panaszkodhatnak a maguk 6 – igaz, hogy a 65 feletti nők ezen belül viszonylag pechesnek tűnnek, mivel az ő életszínvonaluk változott a legkisebb mértékben. A legvagyonosabbnak a két felnőttből és két gyermekből álló családok bizonyultak. Ez az eredmény meglepő módon egybeesik a kormány gyermekvállalást és családalapítást támogató nézeteivel: szaporodjunk és sokasodjuk hát, hogy egyre gazdagabbak legyünk!
A személyes kiadások terén már nehezebb volt leplezni, hogy a világszerte zajló események hatással voltak a magyar lakosság fogyasztási szokásaira. A kimutatás elismeri, hogy
A Covid19-járványt megelőzően a lakossági fogyasztás bővülésének a szolgáltatási kiadások növekedése volt az egyik motorja, a járvány alatt azonban ez a dinamika megtört, hatása pedig 2021-ben is érezhető volt; a vendéglátás 4,4 százalékkal, a kultúra, szórakozás terén 4,0 százalékkal maradt el a háztartások kiadása a 2019-es szinttől.
A végkövetkeztetést ezzel együtt is sikerült pozitívra csavarni:
“2021-ben, kedvezőbb gazdasági környezetben ruházkodásra 18,4, vendéglátásra, szálláshely-szolgáltatásra 10,0, szórakozásra 3,2 százalékkal többet költött a lakosság reálértéken, mint 2020-ban.” – szól a statisztika tanulsága.
A legszebb talán mégis az az eredmény, amely a szegénység, a társadalmi kirekesztődés és az általános elégedettség kérdéskörében született. Az adatok ugyan azt mutatják, hogy a relatív jövedelmi szegénységi arány alig változott (12,6-ról 12,2 százalékra csökkent), a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség pedig 10,2 százalékon stagnált, összességében mégis a miénk a létező világok legjobbika: a környező országokban sem sokkal jobb ugyanis a helyzet – és lám, az összesített 19,4 százalékos magyar mutató a 21,7 százalékos uniós átlagnál SOKKAL kedvezőbb! És hogy mitől lett az uniós átlaga ilyen magas? Például attól, hogy beleszámítanak a magyarországi értékek…
Bizonyára véletlen egybeesés, hogy a finoman fogalmazva is kormányközeli Kopp Mária Intézet is nemrég hozott nyilvánosságra egy kutatást, amelynek eredménye összecseng a KSH által kimutatottakkal: Magyarország lakossága egyre elégedettebb az életével. És ha az utcákon, a boltokban, az orvosi rendelőkben, az iskolákban más az összkép, az a mi hibánk: minden bizonnyal rossz felé nézünk.