A szakrendelők államosítása hasonlóan drámai helyzetet fog eredményezni, mint az iskolák központosítása – erről beszélt Bősz Anett főpolgármester-helyettes a b1blog podcastjában, amely hamarosan a Szabad Budapest facebook oldalán lesz meghallgatható. A DK-s politikus szerint az oktatásban végrehajtott központosítás során már bebizonyosodott, hogy az nem segíti a szűkös erőforrásokból való jó gazdálkodást, éppen ellenkezőleg.
Bősz Anett, Budapest főpolgármester-helyettese szerint az önkormányzatok önállóságának az egyik utolsó bástyája elleni támadás a szakrendelők államosításának a terve. Ahogy 2011-ben a szakma egységesen állt ki az iskolák központosítása ellen, most az egészségügy szereplői tiltakoznak a rendelők állami fenntartásba vételével szemben. S nem ok nélkül. A központosított oktatási rendszerben még az iskolák állagmegóvását, mindennapi javítási munkálatait sem tudta megoldani az állam, „a 2010-es évek közepére a vállalkozók már árajánlatot sem adtak az intézményeknek, mert pontosan tudták, hogy a KLIK fizetésképtelen”. A helyzet odáig fajult, hogy a szaktanárok is hónapokon át hiába vártak a fizetésükre.
Bősz úgy véli, az oktatási rendszer elhibázott központosítása miatt „a régiós társak is gyakorlatilag behozhatatlan előnyre tettek szert velünk szemben”. „És szép lassan ott találjuk magunkat, hogy a XXI. század kihívásaira a mi diákjaink nem tudnak válaszolni”, kivéve akik megengedhetik maguknak a „méregdrága” magánórákat és külföldi tanulmányutakat.
A főpolgármester helyettes szerint az oktatásban és az egészségügyben is közös a drámai munkaerőhiány és a túlterheltség. „A központosított intézményrendszeren belül lábbal tiporja a kormány az egyes szereplők szabadságát, minden iskolai polgárét”. Meggyőződése, hogy az egészségügyi szakszemélyzet és a páciensek esetében is ugyanígy lesz, amennyiben a kormány terve célt ért.
Az oktatási rendszerben a kormányzat bebizonyította, hogy nem látja az intézményvezetőket, a szülőket, a tanárokat, ugyanez lesz az egészségügyben is. Vajon „a belügyminiszter és az ő kollégái egy monstrumból Hegyeshalomtól Bihakeresztesig látnak-e mindenkit, aki a járóbeteg szakellátásban” megjelenik – vetette fel Bősz Anett. „A kormány nem fogja látni a pácienseket” – szögezte le. Számos olyan településvezető van, akik az állami egészségügyi rendszer hiányosságait kisegítve vásárolt szolgáltatásokat a kerület lakosainak. Ez biztos, hogy nem így fog történni, ha állami kézbe kerülnek a rendelők.
A rendelőknek dinamikusan kell tudnia reagálnia az igényekre, „ez az, ami az államosított rendszerben nem fog működni”. Az önkormányzati vezetők, a független és ellenzéki polgármesterek „komolyan gondolják azt, hogy igenis mi vagyunk azok, akik oda tudunk menni a polgárokhoz, meg tudjuk kérdezni”, hogy mi a baj. Az iskolák államosítása előtt, ha az iskolaigazgatónak valami problémája volt, „fel tudta keresni a polgármestert és tudott valamit mondani, együtt elkezdték keresni a megoldásokat, most nagyon sok esetben a tankerületi központ elérhetetlen, vagy nincsen forrása arra, hogy megoldja a fennálló kihívást”. A polgármester és az önkormányzati képviselők pontosan ismerik a település lakóit, és tudják, milyen egészségügyi szolgáltatásokra van szükség. Egy fiatalabb településen, például az agglomerációban több gyermekorvosra, nőgyógyászra van szükség. Pintér Sándor és „a kollégái sem fogják tudni felmérni azt, hogy mire van szükség, nem is fognak rá reagálni”.
Az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta „a kötelező feladatok elvonásával együtt történt a pénzelvonás is” az önkormányzatoknál. „Az állam mindig szerette eljátszani azt, hogy én leveszem a válláról a terhet az önkormányzatnak”, most azokat a rendelőket is elveszik, amikbe rengeteg pénzt fektettek az elmúlt években a települések.