Nem kell a belvárosban személyautóval közlekedni, főleg a főváros legszebb hídján nem – nyilatkozta a B1Blognak Élő Norbert, Budapest gazdaságfejlesztési tanácsnoka a Lánchíd felújításával kapcsolatban. Ha viszont a budapestiek többsége úgy dönt, hogy vissza kell engedni az autós forgalmat, akkor megteszik – árulta el a vele készült interjúban a politikus.

A Lánchíd kétszer egy sávos, így túl nagy forgalmat „nem tud elvinni”. Viszont, ha ez a híd bedugul, akkor az visszaduzzasztja az egész belvárost, sőt még a budai oldalon is komoly torlódást tud okozni, ami akár egészen az Erzsébet hídig is elérhet. Szerinte a Lánchíd lezárása nem okozott plusz dugókat. Az elmúlt 18 hónapban az emberek már hozzászokhattak, hogy nem használhatják, a híd esetleges újranyitásával csak több lenne a dugó – vélekedett a fővárosi tanácsnok.

Az uniós források megérkezésével lehet legkorábban hozzáfogni egy új híd építéséhez Budapesten. Másrészt az M0-ás összekötésével lehetne enyhíteni Budapest közlekedési problémáin, és új P+R parkolókra is szükség lenne a város határában. A metróvonalak és a HÉV mellett nagyon kevesen tudják lerakni az autójukat P+R parkolóban, szerinte ezért hajtanak inkább be a városba. A mi feladatunk az, hogy nagy tömegben építsünk új P+R parkolókat a kötött pályás közlekedési eszközök mellé – mondta. A probléma az, hogy az összes területet, amely alkalmas lett volna erre, azt vagy beépítette vagy eladta az előző városvezetés. Ezért mos új területeket kell „felfedezni”. Ki kell találni, hogy hol van olyan tömegközlekedési kapcsolat, ahova lehet és érdemes P+R parkolókat építeni. Szerinte a következő ciklusban muszáj lesz eredményeket felmutatni ebben: vissza kell vásárolni a korábban eladott területeket, vagy a kötött pályás tömegközlekedés végállomásait olyan pontokra kell kivinni, ahol le lehet rakni az autókat. Továbbá új buszsávok kialakítására is szükség van.

A főváros épp tűzoltásba van, mert ha kicsivel több pénze van Budapestnek, „azt Orbán Viktor mindjárt elvonja”, a fejlesztésekre nem ad pénzt, de a hitelfelvételhez sem járulnak hozzá. Egy P+R parkoló megépítése viszont több százmillió forintba kerülne, ennek a pénznek azonban most „jobb helye is van”. A kormány és a főváros viszonyán sokat javítana, ha megvalósulhatnának a szükséges közlekedési fejlesztések. Ehelyett a kormány a szolidaritási adóval és az iparűzési adó növekményének elvonásával „arra kárhoztatja Budapestet, hogy szenvedjünk”. Arra lenne szükség, hogy „ne vigye el Orbán Viktor a mi általunk befizetett adókat”.

„Budapest népének a sarkára kell állnia, hogy Orbán Viktor miatt szenvedünk, azért nincs pénzünk, mert ő elvonja” – hangsúlyozta. Szerinte az lenne egy jó kompromisszum, ha már az SZJA-t elviszik, legalább az iparűzési adót hagyják meg a fővárosnál. Budapest nettó befizetővé vált, 30 milliárddal többet fizet be, mint amennyit kap, miközben ez Tarlós István idején pont fordítva volt. Kétszer adóztatják a budapestieket – nehezményezte Élő Norbert. Arra lenne szükség, hogy a Budapesten beszedett adónak legalább egy részét hagyják itt, nem kell állami támogatás, „a befizetett adó elég lesz nekünk”.

Többször kell élnünk a felterjesztési jogunkkal, többször kell kezdeményezni, és elmondani, hogy ez így nem tartható – érvelt Élő Norbert. Úgy látja, a tárgyalásos időszaknak most már itt a vége. Többször kell elmondani, hogy „Orbán Viktor miért veszi el” a budapestiek pénzét. Szerinte arra van szükség, hogy a budapestiek, a fideszes választók is felszólaljanak a főváros védelmében. Tarlós idején például a fővárosi hulladékkezelési cég megkapta az évi hárommilliárd forintot a kormánytól. Az elmúlt években viszont már nem, emiatt lett veszteséges a vállalat.

Élő Norbert elmondta: Orbán Viktor azért meri ezt megtenni, mert látja, hogy még mindig működik a főváros. Akármennyi pénzt von el, tovább működik Budapest. A DK politikusa szerint a szolgáltatások leállításával lehetne nyomást gyakorolni, ha közben az embereknek elmagyarázzák, hogy mindez Orbán miatt van.

A főváros vezetése próbálta elérni, hogy az unió közvetlenül támogassa Budapestet, de a nemzeti kormányokat továbbra sem akarják megkerülni az európai döntéshozók. Nem változtattak a finanszírozási szabályokon, így csak a nyomásgyakorlás marad.