Bősz Anett szerint a kultúráért is felelős miniszter, Csák János gyakorlatilag kimondta, hogy a kultúra csak azé, aki megfizeti. Budapest főpolgármester-helyettese ezzel szemben úgy véli, a kultúrát mindenki számára elérhetővé kell tenni. Ebben pedig nagy szerepe van a művelődési házaknak, amelyeknek a döntő többsége önkormányzati tulajdonú. Az energiaválság miatt azonban éppen ezeket az intézményeket zárták be elsőként országszerte.
Az elmúlt időszak gazdasági kihívásai okán sok helyen a kisebb könyvtárak is tönkrementek, és számos településen le kellett állítani olyan projekteket, amelyek meghatározó szerepet töltöttek a be helyi kulturális- és közösségi életben.
Bősz Anett elmesélte, hogy nemrégiben részt vett a XVIII. kerületben egy konferencián, ahol közművelődési szakemberek és különböző közművelődési intézmények vezetői partnerséget ajánlottak egymásnak. A program célja az volt, hogy a jó gyakorlatokat, jó tapasztalatokat ki tudják cserélni egymással. És ebben a rendkívül forráshiányos időszakban szociális helyzettől függetlenül lehetőséget teremtsenek arra, hogy színes kulturális programokon vehessenek részt az emberek.
Beszámolt róla, hogy a „Budapest 150” program keretében 180 millió forint értékben hirdettek pályázati lehetőséget kulturális programok megvalósítására. Ebből számos kiadvány született, közösségszervezői feladatokat láthattak el, kulturális projektek születtek, kiállítások nyílhattak meg. Olyan programok valósultak meg, amelyek fontos szerepet töltenek be a kisebb helyi közösségek életében. „Nem a szándék hiányzik a fővárosból, hogy erre több pénzt fordítson”, hanem a kormány teremtett forráshiányos helyzetet – szögezte le.
Tavaly őt fővárosi fenntartású színház bevonásával színházi mentőövprogramot is indítottak a független színházak megsegítésére, erre 150 millió forintot fordítottak. A főpolgármester-helyettes érthetetlennek nevezte, hogy miközben sportra 126 milliárd forinttal több jut idén a központi költségvetésben, a kultúrára fordított összeg tovább zsugorodik. „Minden megtermelt 100 forintból 98-at elveszít a főváros a kormány szándékai miatt”. Ez nemcsak a kultúra területén okoz komoly problémát, az idősgondozásért felelős intézményekben is el kell halasztani a fejlesztéseket.
Miközben országszerte számos kisebb-nagyobb településen bezártak a kulturális intézmények, Budapesten a válság idején a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókhálózatának, a Budapesti Történeti Múzeumnak és a művelődési házaknak is „szélesebbre tárták a kapuit”. Az energiaválság idején sokaknak jelentett segítséget, hogy néhány órára nem kellett otthon világítani és fűteni – fejtette ki Bősz Anett. A fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban talán ennek hatására is növekedett meg a beiratkozók száma idén.
A DK-s politikus nehezményezte, hogy a „jelenlegi kurzusnak nem tetsző művészeti ágakat” kiszorítja a kormány a források megvonásával, a költségvetési támogatás csökkentésével. Ezzel a független színházi szakmának jelentős hányadát lényegében „a szakadék szélére sodorta” a kormány, amit kétségbeejtőnek nevezett a főpolgármester-helyettes.
Erre megoldás lehetne, hogy a budapesti kulturális intézmények és művelődési házak befogadó színházként is üzemelhetnének a jövőben. Az lenen a cél, hogy az infrastruktúra és a független előadóművészek szabad kis csapatai egymásra találhassanak – hangsúlyozta.
Bősz Anett abban bízik, hogy nemcsak az önkormányzatokban tud előre lépni az ellenzék jövőre, hanem 2026-ban le tudják váltani a kormányt, és még időben meg lehet fordítani azt a „drámai folyamatot, ami elindult az elmúlt 13 évben” a kultúra területén.
Korábban a művelődési házakban a családoknak számos program elérhető volt a hüllőkiállítástól kezdve, a bűvészelőadáson át, a bábjátékokon keresztül, a kézműves foglalkozásokig és kórustalálkozókig. Ma már ez nincs így. Pedig aki kultúrát „fogyaszt”, az könnyebben őrzi meg a lelki egészségét, kicsit jobban elhiszi másnap, hogy van értelme a munkájának. És „hogy igenis ki lehet pihenni magam, értékesen el tudom tölteni a szabadidőmet, és az embertársak felé is békésebben és szebben fordulunk”.
A válság sújtotta időszakban még nagyobb szükség van rá, hogy a kultúrát úgy tudjuk finanszírozni, hogy az minél többekhez eljuthasson – mondta. Különösen most, amikor rengetegen szenvednek a kovid járvány utóhatásaitól, a kormány politikája miatt kialakult megélhetési és szociális válságban.