A Biodóm építését eddig is az állam finanszírozta, de még 20 milliárd forint kellene rá költeni, hogy be lehessen fejezni – árulta el Élő Norbert, Budapest gazdaságfejlesztés tanácsnoka a B1Blog podcast műsorában. Véleménye szerint ez egy rosszul tervezett beruházás, aminek elszálltak a költségei. 16 milliárdról indult, 43 milliárdnál tartott Tarlós idején, és „az átadás után még 20 milliárd lett volna a befejezése: 16 milliárd forint plusz ÁFA.” „De Orbán Viktor nem hajlandó erre pénzt adni a fővárosiaknak, és úgy gondolja, hogy legyen itt ez a torzó, mert olyan szép” – fűzte hozz a DK politikusa.
Szerinte, „ha már beleöltünk valamibe 40 milliárd forintot, jó lenne, ha azt a maradék húszat odaadnák, hogy hátha bevétel lesz belőle”. Az állatkerti állatok sokkal szebb helyen lehetnének, mint ahol most vannak. „És lehet, hogy egy olyan látogatói élmény lenne, ami esetleg még a turizmust is fellendítené”. „Ez nem egy foci stadion, aminek nincs semmi értelmet ebben a mennyiségben” – mondta Élő.
A tanácsnok elárulta, hogy a fővárosi állatkertben az elefántok tartása ma már nem felel meg a nemzetközi normáknak. A Biodómban a mai kor elvárásainak megfelelő helye lett volna az elefántoknak, „ahol sokkal jobban érzik magukat” és a látogatók is sokkal jobb élményt kaphatnának. Élő Norbert elárulta azt is, hogy a Biodóm vízi részlegében Európa legnagyobb vízi állatkertje lett volna.
Nemzetközi tapasztalatok szerint egy Biodómhoz hasonló beruházás akár meg is tudja duplázni a látogatók számát – álltja a tanácsnok, aki szerint Budapesten nem drága az állatkert, a vidékiek állatkerteknél jelenleg is alacsonyabb a belépő díja. „Nemzetközi összehasonlításban pedig kifejezetten olcsó a budapesti állatkert” – szögezte le. Beszámolt róla, hogy a korábbi 600 ezerről most 1 millióra nőtt a látogató szám.
Ezzel szemben a Fővárosi Nagycirkusznak a kétszázezres látogató száma „rossz nyelvek szerint abból adódik, hogy ingyen utaztatják autóbusszal a gyereket”. A tanácsnok reményét fejezte ki, hogy az „a hamvába holt elképzelés, hogy a cirkusz bekebelezi a biodómot és az állatkertet”, nem következik be. Az állatkertre Budapestnek szüksége van – szögezte le a tanácsnok.
Beszámolt róla, hogy „folyamatosan vannak beszélgetések, üzengetések, de döntés nem születik a Biodóm jövőjéről”. Utoljára 2019-ben volt döntés arról, hogy be lesz fejezve, ez aztán mégis elmaradt „sok egyéb budapesti beruházáshoz hasonlóan, ami nem fideszes kerületeket érintett”.
Élő Norbert elmondta: január 1-jétől feláll az új FÁNK Nonprofit Zrt. Ennek köszönhetően az állatkert fejlesztése egyszerűbbé válik. Mert jelenleg az állatkert költségvetési szervként működik, így hónapokig tart egy-egy olyan egyszerű felújítás is, mint például a vidraházé. Az akváriumokba is kellene venni új szivattyúkat, de mire a hivatali rendszeren egy ilyen beszerzés átmegy, „addigra elfolyik az összes víz” – fejtette ki a tanácsnok a problémát. Az állatkert most is majdnem nullszaldósan működik – árulta el. Ahogy a BKV-nál is, az üzemeltetést a vállalat saját maga finanszírozza, de például az új buszok beszerzését az uniós forrásból valósítják meg, vagy a főváros által biztosított hitelkeretből, esetleg tőkejuttatásból. A gazdaságfejlesztési tanácsnok kijelentette: „Nem lehet olyan magas bevételt meghatározni a jegyeladásból, hogy abból finanszírozni lehetne ezeket a típusú beruházásokat”. Ezért a beruházás az egy központi feladat.
Beszámolt róla, jelenleg azon gondolkodik a városvezetés, hogy egy kisebb beruházással és ráfordítással el lehessen indítani a Biodómot, amire a következő ciklusban van is esély. A Rácz-fürdő és a Biodóm is a Fidesz „elszúrt beruházása”, a jelenlegi városvezetés viszont nem követett el ehhez hasonló hibát – hangsúlyozta a tanácsnok.