A Blaha Lujza téri zebrák kialakítása elhibázott volt, mert a BAH-csomópontig visszaduzzasztja a forgalmat – mondta Élő Norbert a vele készült interjúban. A főváros gazdaságfejlesztési tanácsnoka szerint Budapest forgalmasabb pontjain inkább mozgólépcsőkre, alagutakra lenne szükség, hogy a gyalogos forgalom ne okozzon dugót és így nagyobb légszennyezést.
Élő Norbert szerint a rakpartok hétköznapi megnyitása is elsietett volt, amit át kellene gondolni. Emlékeztetett rá, hogy régen működött, hogy összehangolták a különféle útfelújítási munkálatokat. Az engedélyek kiadása mindig hozzá volt kötve ahhoz, hogy bizonyos forgalomtechnikai szempontokat figyelembe kell venni annak érdekében, hogy lehessen közlekedni. A Kossuth Lajos utca felbontását felháborítónak tartja, szerinte nem lett volna szabad ehhez hétköznapokon hozzákezdeni. „Nem értem, hogy miért nem lehet kötelezni a szolgáltatókat, hogy szombaton, vasárnap és éjszaka dolgozzanak. Ebben sürgősen intézkedni kell” – hangsúlyozta.
Véleménye szerint a hétköznapokon való útfelújításokat a havária helyzetekre kellene korlátozni. Amikor nincs vészhelyzet, akkor viszont inkább hétvégén és éjszaka végezzék el ezeket a munkálatokat – javasolta a tanácsnok. Egy-egy ilyen felújításnál sok szereplő munkáját kell összehangolni, ami lassítja, körülményessé teszi a folyamatot, de a modern technikát, informatikai megoldásokat felhasználva erre ma is lenne lehetőség.
A közlekedési dugók feloldása érdekében a zöld hullám projektet újra el kellene indítani. Összehangolni a lámpákat, kitalálni, hogy merre lehet közlekedni, egyirányúsítani kellene egyes utcákat – sorolta az ötleteket. Bátran kellene belenyúlni a forgalomba, mert állandósulni fognak a dugók, az autósok nem lesznek kevesebben. „A kátyúzást tipikusan lehet éjszaka végezni, amikor nincs forgalom” – mondta. – „Őszre össze kell hangolni a felújításokat, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen nagy dugók legyenek.”
„Budapest egy lüktető világváros, ezért gondolom, hogy ezeket a forgalomszervezési problémákat most már meg kell oldani, aminek az egyik leágazása, hogy a bicikliutak szervezését is át kell gondolni”
– fűzte tovább a DK politikusa. El kell dönteni, hogy melyik bicikliútra van szükség és melyikre nincs. A belvárosi sétálóutcák kijelölésével is gondoskodni lehetne arról, hogy ne váljon élhetetlenné Budapest centruma.
„Nekünk az a feladatunk, hogy minél több helyen legyen Bubi-állomás”. A szűkebb belvároson kívül is meg kell oldani, hogy elérhető legyen a BUBI, mint például Gazdagrét és Kelenföld között. Így a közbringarendszer kihasználtsága is megnövekedne. A Bubi bővítését a metróvégállomásokhoz kellene kötni annak érdekben, hogy a nagyobb lakótelepekről el tudnának jutni a kötöttpályás közlekedéshez az emberek. A dugóban állás helyett inkább üljenek biciklire a budapestiek, és úgy jussanak el a metróállomásokhoz.
Élő Norbert azt javasolja, hogy a körutakon belül kellene kialakítani a frekventált helyeken a sétálóutcákat, a körúton pedig nagyobb áteresztő képességgel mehetnének az autók. „Így haza tudnának jutni az emberek, dugóban sem kellene állniuk. Most azért szorul be, mert kanyarodik jobbra, kanyarodik balra, ide-oda és amoda megy, és a kocsik nem tudnak haladni.” Szerinte jelenleg túl sok szintbeli zebra van a körutakon, ami problémát okoz. „A zebrákat szerintem el kell felejteni egy idő után, mert ezek dugót fognak okozni, mert ettől az autó nem lesz kevesebb, viszont a dugó sokkal nagyobb lesz. És aki sétálni akar, az dugó bűzben fog sétálni, és nem egy tiszta városban” – mondta a tanácsnok. „A Blaha Lujza téri zebrát elhibázottnak tartom, akkor is elmondtam, most is elmondom, de kisebbségben maradtam.” Ha csak lassítaná a forgalmat, nem lenne vele probléma, de ez konkrétan olyan dugót csinál, ami a BAH-csomópontig visszaduzzasztja az autókat – hívja fel rá a figyelmet.
„Egy lift vagy egy mozgólépcső nem ördögtől való a mai korban már, hogy könnyebben lehessen közlekedni”. Ráadásul minden állomást már a mozgáskorlátozottak számára is használhatóvá tettek. Együtt kell élnie autósnak, biciklisnek, gyalogosnak, és mindenkinek meg kell találnia a középutat, viszont „a városnak meg szépnek, tisztának és nem büdösnek kell lennie”.
Szerinte ahelyett, hogy a benzingőzben álldogálnak a gyalogosok a felszíni zebrákon, inkább mozgólépcsőkre és alagutakra lenne szükség. Úgy gondolja, a Kossuth Lajos utcában a felszíni zebrák borzasztó nagy károkat okoznak az épületekben is.
Kifejtette, hogy minden forgalomtechnikai megoldás ideiglenes, meg kell vizsgálni, hogy működik-e vagy sem, és ha nem szolgálja a budapestiek érdekét, akkor meg kell változtatni.