Harangozó Attila, Fazekas Sándor és Mikó Gergely keze is benne volt abban, hogy a Sukoró-ügy a Szegedi Ítélőtáblán kössön ki.
Handó Tünde és a Szegedi Ítélőtábla. Az elnök jobbján Dr. Hegedüs István, a Hunvald-ügy volt, és a BKV-ügy lehetséges bírája, balján Harangozó Attila elnök, aki nem harap a gazda kezébe
A Hunvald-ügyben, a Hagyó-perben és a Sukoró-ügyben az a közös, hogy addig-addig helyezgették át őket az országban, míg mindegyikben a Szegedi Ítélőtábla lett az illetékes. Nem véletlen azonban, hogy a Fidesz elszámoltatási programjának ékkövei pont a “kenyéradó gazdás” Harangozó Attila ítélőtáblájára kerültek.
Korábban már mi is írtunk arról, hogy a Szegedi Ítélőtábla elnöke, Harangozó Attila saját bíróságára kérte az OBH-tól a Sukoró-pert. Handó pedig örömmel adta neki az ügyeket, hiszen Harangozó nyíltan kiáll a bíróságok kormányhoz való lojalitása mellett, Hangoztatva, hogy a “kenyéradó gazdának” nem lehet ellentmondani.
A koncepciós perek szegedre kerülése egy soklépcsős folyamat volt, ami már 2010-ben megkezdődött.
- 1. lépcső – Handó lehetővé teszi a peráthelyezést
A Fidesz hatalomra jutásakor saját delegáltjaival töltötte fel az Alkotmánybíróságot. Kilenc évre bebetonozták Polt Pétert a legfőbb ügyészi pozícióba, és létrehozták az egyszemélyes vezetésű Országos Bírói Hivatalt (OBH), amelynek élére Handó Tündét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét ültették.
Még szinte meg sem száradt Handó kinevezésén a tinta, amikor lehetővé tette az ügyek más bíróságra való áthelyezését.
- 2. lépcső – Fazekas indítványozza a politikailag kényes ügyek áthelyezését
A két hete beiktatott elnökasszony 2012. január 5-én kinevezte a Fővárosi Törvényszék elnökévé Fazekas Sándort. Fazekas pedig jól tudta a feladatát: már január 17-én élt az új jogszabályok adta lehetőségével, és indítványozta, hogy a politikailag kényes ügyeket helyezzék át a a fővárostól – ha kell, eljárásrend és jogorvoslat nélkül.
A peráthelyezésekkel csak az volt a gond, hogy mindenkinek joga van a törvényes – tehát nem kijelölt, nem elfogult – bírósághoz. A Fidesz parlament ennek ellenére három különböző módszerrel is megpróbálta törvénybe, majd az Alaptörvénybe csempészni az ügyáthelyezés jogsértő jogát.
Végül a Velencei Bizottság és nemzetközi fórumok nyomása kellett ahhoz, hogy a peráthelyezés lehetőségét végleg kivegyék az Alaptörvényből. Az AB visszamenőleg megsemmisítette a hatályon kívül helyezett passzusokat.
- 3. lépcső – Mikó megállapítja a Fővárosi Törvényszék illetékességének hiányát
Amikor az AB végérvényesen kimondta a peráthelyezések jogtalanságát, a Kecskeméti Bíróság végre visszaadta a BKV-ügyet a fővárosnak, oda ahova az eredetileg is tartozott. Ám a jogi horrortörténet második felvonása még csak ekkor kezdődött. A Fővárosi Törvényszék ugyanis szintén megállapította saját illetékességének hiányát. Az erről szóló végzést Mikó Gergely szignálta. Talán nem meglepő előzmény, hogy Mikót is Fazekas és Handó segítette a pozíciójába.
A Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiumának vezetői posztjára ketten pályáztak: a törvényszéken tanácselnökként dolgozó Vaskuti András és az akkor a Budapesti II-III. Kerületi Bíróság elnökeként tevékenykedő Mikó Gergely. Az összbírói értekezlet 359-264 arányban Vaskutit javasolta, ám a törvényszék elnöke, Fazekas Sándor Mikó kinevezését támogatta, amellyel Handó Tünde is egyetértett.
Az történt tehát, hogy Handó Tünde kinevezte Fazekast. Fazekas segítségével pedig (a kollégium és az összbírói értekezlet döntésével szembemenve) kinevezték Mikót.
Amikor Mikó aláírta a végzést, a főnökei és a hatalom akaratának megfelelve olyan döntést hozott, amit egyedül nem hozhatott volna meg. Persze valójában nem egyedül hozott döntést: Handó Tünde álláspontja volt számára a sorvezető.
- 4. lépcső – Nesze semmi, fogd meg jól: a Kúria döntése
Ezt követően elkezdődött egy jogi pingpongmérkőzés az áthelyezett ügyeket első fokon tárgyaló bíróságok, a Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria között. Végül csak a 2014-es választások után, a harmadik Orbán-kormány megalakulásával egyidőben hozta meg a Kúria a végső döntést: a perek ott maradtak, ahova áthelyezték őket.
Végeredmény:
A BKV-per esetében az áthelyezés után nyilvánvaló volt, hogy bármi is történik az első fokon Kecskeméten, Szeged lesz a másodfok. Sukoró kapcsán azonban más volt a helyzet. Az Országgyűlés, az Országos Bírósági Hivatal kezdeményezésére 2013. júniusában fogadta el azt a törvényt, amely alapján a Szolnoki Törvényszék másodfoka a Szegedhez került.
Az áthelyezések kapcsán a bíróságok leterheltségére hivatkoztak. A számok azonban más mutatnak. Ennek fényében csak egy cél lehetett, hogy a Sukoró-per is Szeged kössön ki.