Illetve annak egy része. Egyelőre ott tartunk, hogy a szocialista Botka és a PM-es karácsony is támogatja a 2024-es (28-as) budapesti (csepeli) olimpia kampányát.
Karácsony zuglói polgármesterként a Fővárosi Közgyűlésben is megszavazta a pályázatot, miközben saját pártja is ellenzi azt.
Nem véletlenül, az olimpia egyenlő
- a korrupcióval (már maga a szavazás is, de főleg a beruházások kivitelezése), erre a játékok közül tetszőleges példát lehet hozni,
- az államcsőd veszélyével: az infrastruktúra kiépítése kimeríti a nem túl nagy és nem eléggé gazdag országok állami költségvetését (pl. Görögország),
- a romhalmazzal: a rendezvény után maradó infrastruktúra kihasználatlan marad (ezt szintén akármelyik olimpiával lehetne bizonyítani, az egyik legutóbbi példa a pekingi Madárfészek)
(Korábban írtunk már erről: Történelmi esély nyílik, hogy Orbán csődbe vigye Magyarországot és Miért katasztrófa a budapesti olimpia ötlete?)
Ehhez képest a haszna elenyésző: rövid időre fellendíti a sportturizmust, és a rendező ország vagy város a globális figyelem homlokterébe kerül. És ennyi.
A pozitívumok elmúlnak a láng kialvása után, míg a negatívumok ott maradnak.
Az athéni mű- és toronyugró medence (Forrás: Pinterest)
Ehhez azért nem kell komoly sportrendezvény-szakértőnek lenni, józan ésszel is könnyen belátható, hogy
egy olimpia megrendezésénél nem sok rosszabb dolog történhet az országgal. Talán egy háború, mert annak még ennyi jó oldala sincs.
Aki mégis támogatja a rendezést (illetve legalább a pályázatot), az közvetlen anyagi előnyt remél tőle. Esetleg politikait, mint a Fidesz és csatolt részei.
Vagy csak nem tudja elutasítani, mint a fentebb említett két politikus, aki a városvezetői énjére hallgat a józan esze vagy az előrelátása helyett. Botka és Karácsony is majdani újraválasztását tartja szem előtt, és arra gondol, nehéz lesz megmagyaráznia a választóinak helyben, hogy nem támogatja a fejlesztéséket is ígérő pályázatot.
A zuglói polgármester magyarázkodásában arra hivatkozik, hogy
“a részletes vezetői összefoglalóban túlnyomó részt olyan budapesti fejlesztések szerepelnek, amelyekre az olimpia nélkül is szüksége van a fővárosnak.”
Persze, mi is szeretnénk egy helikoptert (ha lehet, pilótával és leszállóhellyel). Az föl se merül benne, hogy esetleg ezeket a nem részletezett, “barnamezős” fejlesztéseket nem engedheti meg magának se Budapest, se Magyarország.
Ha ezek fontosak (és forrás is akad rájuk), akkor hajrá. De ha fontosak és lehetségesek is, akkor nincs szükség ehhez olimpiára, sőt, a járulékos hátrányok elmaradása további fejlesztésekre teremtene lehetőséget.
Botka ennél is jobban érvel:
“Az ötkarikás játékok olyan más sporteseménnyel össze nem hasonlítható atmoszférát, izgalmat és presztízst hoznak hazánkba, melyet csak az élhet át valójában, aki már személyesen is részt vett ilyen eseményen.”
Atmoszféra, izgalom és presztízs. Érted.
Izgalom, az biztos lenne, például amiatt, hogy miként szállásolja el Magyarország az olimpiára érkezőket. Budapest szállodai kapacitása kb. 18 ezer szoba, az egész országé sincs 50 ezer. Londonban 8 millió jegyet adtak el, a miénkkel összevetve kb. nyolc-tízszeres férőhely-kapacitással. Budapesten ennek megfelelően összesen nem lehetne egymilliónál jelentősen több jegyet eladni, mert egyszerűen nem lenne hol aludniuk a nézőknek.
Persze, lehetne még építeni új szállodákat, aminek a vendéglátószakma egyként hurrázna, tekintve, hogy egyedül a Forma-1 tartja bennük úgy-ahogy a lelket, a budapesti szállodák aggregáltan és átlagosan legfeljebb kétharmados kihasználtsággal működnek.
És ez csak az egyik (bár jelentősebbek közé tartozó) infrastrukturális probléma az olimpiai pályázattal. Csak a realitástól teljesen elszakadt elme vagy a végzetesen rövidlátó gondolhatja komolyan a budapesti nyári játékokat.
Az ellenzéknek az volna a dolga, hogy a kormány kritikusaként viselkedjen, és a dolog kockázataira, veszélyeire, valamint hátrányaira hívja föl a figyelmet, ahelyett, hogy támogatná a józan ésszel alapvetően ellentétes ügyet.
A helyzetük persze nem könnyű, mert a kormány még nem állt a dolog mögé, de feltehetően ez következik, miután a fideszes megszállás alatt lévő MOB, meg a Fővárosi Közgyűlés már megtette. Hosszú hadjáratot indítottak, mivel a cél nyilván nem a 2024-es, hanem a négy évvel későbbi olimpia. Ha az ellenzék megvárja, míg teljes erővel dübörög majd a kampány, akkor már könnyen késő lesz.
Ennél gyengébb ügyekben is kezdeményeztek már népszavazást.
(Emlékeznek még március 15-ére?) Addig lenne erre joguk, amíg nem válik nemzetközi kötelezettséggé, vagy nem foglalják a költségvetésbe.
A menekültügyi uszítás (és a 2004-es népszavazási kampány is) azt bizonyítja, hogy
a választópolgárokat a félelem motiválja, ha nincs közvetlen életveszély, akkor leginkább az egzisztenciális félelem.
Az olimpiai pályázat – illetve főként a rendezés – meg evidensen olyan ügy, amelyik pénzt vesz ki a keményen dolgozó kisemberek zsebéből. És erről még csak hazudni se kéne.