Márki-Zay győzelmének 5 tanulsága.
Az outsider jelölt győzelme nem meglepetés. Napok óta borítékolható volt, a szavazósátrakban lévő embereik révén erre tettek tétet a politikai pártok is. Most már inkább talán ennek tanulságai érdekesek. Itt van mindjárt 5:
1. Márki-Zay Péter győzelme egyfajta ellenzékváltást is jelent, amit az ellenzéki szavazók kényszerítettek ki. Ahogy ugyanők kényszerítették a pártokat már az együttműködésre és a közös indulásra is.
A hódmezővásárhelyi polgármester volt az egyetlen, aki nem pártelnökként vagy pártpolitikusként indult a miniszterelnök-jelöltségért. Még csak pártja sem volt – mégis meg tudta nyerni. Sőt, lehet, hogy éppen ezért nyerte meg:
ő volt az ellenzék ellenzéke, aki egyedüliként nem vett részt a Fidesz 2018-as győzelmének, de legalábbis kétharmadának előmozdításában.
Az ellenzéki szavazók nem váltották le a pártokat, de az élükre helyeztek, eléjük tettek egy antipolitikus, de legalábbis atipikus politikust. (Ami különösen akkor lehet majd érdekes, ha MZP megpróbálja belobbizni saját embereit a közös listára.)
2. Az előválasztási szavazók voltak azok – és nem a pártok -, akik megoldották azt a problémát, hogy miképpen lehet elkerülni a helyzetet, amit a Fidesz és a pártállam mindenképpen megpróbál előállítani, ti. hogy a jövő áprilisi helyzetet Orbán vagy Gyurcsány közötti választásként lehessen pertraktálni.
Rogán szemlátomást ennek előállítására törekedett. A propagandaminisztériumban nem tételezték fel, hogy az ellenzék a kezükre játszik Gyurcsány feleségének elindításával (és azzal, hogy még a második fordulóban is kap 40%-ot). Karácsonyra számítottak, őt próbálták “összegyurcsányozni”. A választók egyértelmű többsége azonban megakadályozta Dobrev Klára győzelmét: mondhatni feleségének meg nem választásával
még időben “megállították” Gyurcsányt, és elébe mentek a Fidesz kampányának.
3. A vidék-főváros, illetve inkább a kisebb és a nagyobb települések közötti megosztottságra előzetesen is számítani lehetett. Ez be is jött, de nem a várakozásoknak megfelelően.
- Vidéken jóval alacsonyabb volt a részvétel, ezért ott a jobban mozgósító, elkötelezett támogatókkal bíró Dobrev sok megyét nyert. A pesti jelölt vidéken szerepelt viszonylag jól.
- Eközben a fővárost egyszerűen letarolta Márki-Zay: a budapestiek viszont nagy többséggel a vidéki emberre szavaztak.
4. Ez különösen szembetűnő volt a Duna jobb partján. Vicces módon eljutottunk oda, hogy a DK jelöltje egy rózsadombi villából kampányolt a budaiak ellen. Ők ugyanis még nagyobb arányban szavaztak Márki-Zayra, mint a helyi – budapesti, sőt budai – jelöltre.
A legmagasabb előválasztási részvételt azok a budai választókerületek produkálták, amelyek tradicionálisan jobboldalinak számítanak, amióta általános választójog van Magyarországon. Ezeket 2018-ban is elvitte a Fidesz, de már csak éppen hogy: az ellenzék megosztottsága miatt. Ha nem történik földindulás, egyetlen jelölttel az ellenzék nyer majd jövőre. Ezekből jól látszik, hogy
az úri középosztály és leszármazottai szembefordultak a Fidesszel, és nagyon viszket már a tenyerük a választásra.
Ezért ők különösen érdekeltek voltak abban, hogy ne egy baloldali jelöltre kelljen szavazniuk jövőre: jobboldaliságuk megtartásával támogathassák az ellenzéket.
5. A vidéki alacsony részvétel ugyanakkor jövő áprilisra nézve intő jel is az ellenzék számára.
- Miközben például a fővárosi 1-es választókerületben (a Várban és a Belvárosban) 24 ezren szavaztak a 80 ezerből (háromnegyedük MZP-re),
- Nógrád megyében bő 7 ezren a 2 választókerületben összesen. 160 ezerből 7 ezer vs 80 ezerből 24 ezer – ez több mint hatszoros különbség.
Vidékre, főként a kisebb településekre nem ért le az előválasztási kampány. Sok helyen nem is tudták, hogy van ez a lehetőség, és ha mégis, nem volt könnyű leadni a szavazatukat, mert kevés helyen volt sátor.
Ennek egyfelől persze a DK-Jobbik paktum az oka, hogy igyekeztek hidegen tartani a kampányt, és alacsonyan a részvételt, mert az Dobrevnek kedvez. Rossz időpontot adtak meg például a nyitavatartásra Tapolcán, Jászapátin pedig nem engedték be a szavazni kívánókat a megadott helyszínre.
De legalább ugyanennyire hozzájárult ehhez az erőforrás-hiány: ahogy csökken a települések mérete, annál kisebb az ellenzék elérése. Egyszerűen nem volt annyi emberük, hogy a kisebb településeken is jelen legyenek, és igen valószínűtlen, hogy az aktivistamennyiség jelentősen megnőne jövő áprilisra.
Miközben Budapesten és a nagyvárosokban masszív az ellenzéki többség – a kisvárosi, falusi szavazók a Fidesz kezében vannak, és ezen az előválasztási kampány sem változtatott.