A jogállam elvileg a törvények uralmát jelenti. Hogy a törvények korlátozzák a hatalmat, hogy senki sem állhat a törvények felett, és a törvények mindenkire vonatkoznak. Nem emberek, hanem előre meghatározott jogszabályok uralkodnak.
Ehhez képest ma Magyarországon a törvények nem vonatkoznak mindenkire, és a törvények előtt nem mindenki egyenlő.
Vannak egyenlőbbek.
- Erre utal például, hogy megszünteti az eljárást báncselekmény hiányában egy olyan ügyben, amit gyakorlatilag élőben közvetít a média, ahol nem csak az elkövetők személyazonossága nem kérdés, hanem a bűncselekmény ténye sem. De még az elkövető verőemberek is megússzák, csak hogy ne kelljen még kihallgatni sem a felbujtással erősen gyanúsítható Kubatovot.
- Ugyancsak ezt jelzi, hogy a magyar igazságszolgáltatás bugyraiban kézen-közön képes eltűnni egy tárgyi bizonyíték, az éjszaka császára Kubatovnak írt levele, amelyben a kampányban nyújtott segítségre emlékezteti. A bíróságnak átadott bizonyítéklistán csak egy levéltöredék található, a levél első néhány oldala nélkül.Miközben Kubatov – saját bevállasa szerint – átadta a levelet a hatóságoknak, de azt már nem mondja meg, hogy melyiknek.
- Valamint az is ezt mutatja, hogy hiába van bíróság előtti tanúvallomás Rogán megvesztegetéséről Portik által, se a rendőrség, se az ügyészség nem hajlandó nyomozni az ügyben. Miközben nem indul eljárás hamis tanúzásért Portik ellen sem.
A hatósági érvelés ezekben az ügyekben annyira átlátszó, hogy nagyon foglalkozni sem érdemes vele. Például, hogy Portik nem tudta megnevezni, milyen címletekben adta át a pénzt Rogánnak, vagy hogy több helyszínt is említett, ahol találkozott az akkori polgármesterrel. (Ezt részletesen itt szedtük szét.)
Vagy hogy ha nincs levél, hát nincs levél, nincs is szükség rá. Kubatovról már a másik ügyében is megállapították, hogy érdemi információ tőle nem várható. Az meg – ugye – föl sem merült, hogy
nem TŐLE, hanem RÓLA kellene informálódni.
De a legarcpirítóbb nyilván az NVI-nél történt választási csalást felmentő végzésének érvelése. Eszerint bűncselekmény már csak azért sem történhetett, mert bár a kopaszok akadályozták Nyakót a bélyegzésben, a szocialista végül azért mégiscsak odaférhetett a blokkoló órához,
Mintha az lett volna kérdés, hogy odaférhetett-e, nem pedig az, hogy – bár ő érkezett előtt – időben a Fidesz küldöttei előtt odaférhetett-e.
Ezen az alapon, nem szabad elítélni egy emberrablót sem, ha áldozata végül kiszabadult. Hiszen az eredeti állapot helyreállt, mit számít, hogy valakit fogságban tartottak.
Végül kiszabadult, nem?
Hát végül is a Fidesz-KDNP eltörölte a vasárnapi nyitvatartás tilalmát, okafogyottá vált a népszavazás, Nyakó elérte a célját.
Mit kell itt hepciáskodni, meg követelni, hogy Kubatovot börtönbe?
Arról sokat írtunk már (a legalaposabban itt, meg itt), hogy mivel az ellenzéki politikusok hat éve gyakorlatilag nincsenek olyan pozícióban, ahol bűncselekményt tudnának elkövetni, vagy akár akár koncepciós és koholt ügyekkel lehetne vádolni őket, az ügyészség visszatért eredeti feladatához, amit még 16 éve a Kaya Ibrahim-, Joszip Tot-féle ügyben kapott:
- megakadályozni a Fidesznek kellemetlen ügyeket,
- megakadályozni, hogy fideszes politikus nemhogy börtönbe, de egyáltalán bíróság elé kerüljön.
Ehhez képest most annyi történt, hogy kopaszok és Kubatov tettét normálisnak, rendben lévőnek elismerve a BRFK legitimálta a magánhadseregek jelenlétét.
Hiszen, ha lehet magánhadserege Orbánnak, lehet Kövérnek, lehet Ádernek, meg Matolcsynak, miért ne lehetne Kubatovnak is – bár az már formálisan se kötődik az államhoz.
Az állam feladta az erőszak monopóliumát, illetve átadta a fideszes kiskirályoknak.
Ami a választási irodánál történt, meg ami a Városligetben, az nem kivétel többé, hanem a főszabály.
A feudális anarchia korában élünk, ahol kiskirályok küzdenek egymással a hatalomért; hatalom profitja a közjavak szabad eltulajdonításának lehetősége; mindenki más meg csak a hozzájuk való lojalitásért cserébe fér hozzá akárcsak a levegőhöz is.
A középkor elkezdődött.