Már olcsóbb a gáz a tőzsdén, mint amikor Orbán megígérte, hogy nem lesz gázáremelés.
A Fidesz szerint az energetikai szankciók okozzák az inflációt. A dologgal van néhány probléma.
- Például, hogy az árak – köztük a gázé – már tavaly, 2021-ben hónapokkal a háború és a szankciók előtt meredek emelkedésbe kezdtek.
- Továbbá, hogy az energiahordozó közül csak az orosz szén és fa van uniós embargó alatt, az olaj (amelynek az ára stagnál vagy csökken) csak decembertől lesz (és Magyarország ez alól is felmentést kapott), a földgáz egyáltalán nincs.
Erre válaszul a Rogán-művek azt találta ki, hogy szankciók lebegtetése okozza a gáz árát meredek emelkedését:
“A gázszankciók lebegtetése nagyobb energiaáremelkedéseket hozott, mint a háború kirobbanásának ténye.”
Részlet az ún. Nemzeti konzultációból
Ezzel viszont az az apró probléma, hogy a gáz ára a rotterdami tőzsdén éppen nem emelkedik, hanem drasztikusan csökken.
A TTF-ár hónapok óta nem látott mélységben van: megawattóránként 200 eurót veszített az értékéből. Az augusztus 26-ai 340 euro/MWh-s csúcsról október 17-én 130 euró alá is benézett.
- Most akkor visszavonták volna a szankciókat?
- Vagy már nem lebegtetik őket?
A gáz ára az európai tőzsdén már alacsonyabb, mint a tavalyi év végén, és a 2021. októberi szinthez közelít. Emlékezetes, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt egy éve ennek ismeretében nevezte fenntarthatatlannak a rezsicsökkentést, amire Orbánnak anyázni támadt kedve.
Ugyanő jósolta azt, hogy szemben Nyugat-Európával
“mi itt nem fogunk megfagyni télen, kinek mit intézett a kormánya”.
Orbán-beszéd a Fidesz kongresszusán, 2021. november
A Fidesz-vezér akkor ezt azzal indokolta, hogy Szijjártó kedvezményes szerződést kötött tavaly szeptemberben az oroszokkal, ami lehetővé teszi a rezsicsökkentésnek nevezett hatósági gázár fenntartását. Azóta kiderült, el is ismerték, hogy ez nincs így.
- Nincs “olcsó orosz olaj”, a világpiaci árat kell fizetni.
- A választási győzelem után kivették az önkormányzatokat a gázársapka alól.
- A nyár és a kánikula közepén hétszeresére emelte a kormány az átlag fölötti gázfogyasztás árát.
- Az állami intézményekben – beleértve az iskolákat – 18 fokban maximálták a hőmérsékletet.
- Valamint télre be is zárják őket.
Most akkor ki is fog megfagyni télen?
A gáz ára a holland TTF-tőzsdén június 14-én kezdett emelkedni, amikor a Gazprom – technikai problémákra hivatkozva – 80%-kal csökkentette a Németországba szállított gáz mennyiségét. A német gázszolgáltatók pánikvásárlásba kezdtek, ami augusztus végére 300 euró fölé vitte a gáz árát.
- Ez összedöntötte a forintot, mert a magyar állam – illetve cége, az MVM – éppen ekkor kezdett az gáztározók feltöltésébe. Forintért vett devizát (elsősorban eurót), hogy azon rubelt, azon pedig gázt vehessen.
- Ami felértékelte a külföldi valutákat, és leértékelte a magyar fizetőeszközt, rontva ezzel az export-import egyenleget, a folyó fizetési mérleget.
Úgyhogy a gáz hiába olcsóbb már mint előző télen, a forint azóta az euróhoz képest 70 egységet, 20 százalékot gyengült – az egyenleg nagyjából ugyanannyi. Ráadásul mivel a magyar állam egyetlen kedvezményt, a halasztott fizetést harcolta ki Moszkvában, a most befolyó gázért éppen az augusztus közepi, tehát a legdrágább árat kell fizetni.
Nem véletlen, hogy a Fidesz nem örömködik a gázár esésén: nincs rá okuk, olyan rossz szerződést kötöttek a Gazprommal, hogy Magyarország a lehető legrosszabb árat kénytelen fizetni. Ráadásul sokkal gyengébb forinttal.
Hiába esik a drasztikusan az ár a világpiacon, szó sincs a lakossági gáz árának mérsékléséről, sem pedig arról, hogy feljebb lehet tekerni a termosztátot az irodákban és az iskolákban.
Kinek mit intézett a kormánya, ugye.
¯\_(ツ)_/¯